HU/BG 4.27
27. VERS
- सर्वाणीन्द्रियकर्माणि प्राणकर्माणि चापरे ।
- आत्मसंयमयोगाग्नौ जुह्वति ज्ञानदीपिते ॥२७॥
- sarvāṇīndriya-karmāṇi
- prāṇa-karmāṇi cāpare
- ātma-saṁyama-yogāgnau
- juhvati jñāna-dīpite
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sarvāṇi – minden; indriya – érzéknek; karmāṇi – a tevékenységét; prāṇa-karmāṇi – az életlevegő működését; ca – is; apare – mások; ātma-saṁyama – az elmén uralkodva; yoga – az összekapcsoló folyamat; agnau – tüzében; juhvati – felajánlják; jñāna-dīpite – az önmegvalósításra vágyakozva.
FORDÍTÁS
Akik az elme és az érzékek szabályozása által kívánják elérni az önmegvalósítást, azok az érzékek és az életlevegő működését ajánlják áldozatként a fegyelmezett elme tüzébe.
MAGYARÁZAT
Ez a vers a Patañjali alapította yoga-rendszerre utal. Patañjali Yoga-sūtrája pratyag-ātmānak és parāg-ātmānak nevezi a lelket. Ha a lélek ragaszkodik az érzéki élvezethez, parāg-ātmānak nevezik, ha azonban lemond az érzéki élvezetről, pratyag-ātmā a neve. A lélek alá van vetve a testen belüli tízféle levegő működésének, s ez a légzés folyamatán keresztül érzékelhető. A Patañjali-féle yoga-rendszer a testlevegő működésének gyakorlati szabályozását tanítja. Ennek célja, hogy a belső levegő működése végső soron elősegítse a lélek megtisztulását az anyagi ragaszkodástól. E yoga-rendszer szerint a végső cél a pratyag-ātmā. Ez a pratyag-ātmā tartózkodik minden anyagi cselekedettől. Az érzékek és az érzéktárgyak kölcsönhatásban állnak egymással: a fül a hanggal a hallás érdekében, a szem a formával a látás érdekében, az orr az illattal a szaglás érdekében, a nyelv az ízzel az ízlelés érdekében, a kéz a tapintással a tapintásérzékelés érdekében. Ily módon mindegyik érzék az önvalón kívüli cselekedetekbe merül. Ezeket hívják a prāṇa-vāyu tevékenységeinek. Az apāṇa-vāyu lefelé megy, a vyāna-vāyu az összehúzódást és a tágulást segíti elő, a samāna-vāyu az egyensúlyt szabályozza, az udāna-vāyu pedig felfelé megy. A megvilágosodott tudatú ember mindezeket az önmegvalósítás érdekében használja.