HU/BG 12.9
9. VERS
- अथ चित्तं समाधातुं न शक्नोषि मयि स्थिरम् ।
- अभ्यासयोगेन ततो मामिच्छाप्तुं धनञ्जय ॥९॥
- atha cittaṁ samādhātuṁ
- na śaknoṣi mayi sthiram
- abhyāsa-yogena tato
- mām icchāptuṁ dhanañjaya
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha – ha ezért; cittam – elmét; samādhātum – rögzíteni; na – nem; śaknoṣi – vagy képes; mayi – Rám; sthiram – szilárdan; abhyāsa-yogena – az odaadó szolgálat gyakorlása által; tataḥ – akkor; mām – Engem; iccha – vágyj; āptum – megkapni; dhanam-jaya – ó, gazdagság meghódítója, Arjuna.
FORDÍTÁS
Kedves Arjunám, gazdagság meghódítója, ha képtelen vagy elmédet egyedül Rám függeszteni, akkor kövesd a bhakti-yoga szabályozó elveit. Ily módon ébreszd fel magadban a vágyat, hogy elérj Engem!
MAGYARÁZAT
Ez a vers a bhakti-yoga két különböző folyamatát említi. Az első azoknak való, akik transzcendentális szeretetükben valóban ragaszkodnak Kṛṣṇához, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, a második pedig azoknak, akikben még nem fejlődött ki transzcendentális szeretet a Legfelsőbb Személy iránt. Az utóbbiak számára különféle előírások és szabályok vannak, melyeket követve végül felemelkedhetnek a Kṛṣṇa iránti vonzódás síkjára.
A bhakti-yoga az érzékek megtisztítását jelenti. Jelen pillanatban, az anyagi létben érzékeink fertőzöttek, mert érzéki élvezetekre használjuk őket. A bhakti-yoga gyakorlásával azonban megtisztíthatók, megtisztult állapotukban pedig közvetlen kapcsolatban állhatnak a Legfelsőbb Úrral. Ha az anyagi lét során valamilyen mestert szolgálunk, a szolgálat nem szeretetteljes, csupán a pénz kedvéért történik. A mester sem szereti szolgáját, csak elvárja és megfizeti a szolgálatait. Szeretetről tehát szó sincs. A lelki élethez azonban elengedhetetlen, hogy felemelkedjünk a tiszta szeretet síkjára. Ezt a szintet a jelenlegi érzékszerveinkkel végzett odaadó szolgálat révén lehet elérni.
Az Isten iránti szeretet mindenki szívében ott szunnyad, és számtalan módon megnyilvánul, de az anyagi közeg és a materialista kapcsolatok szennyeződése megfertőzte. A módszer abból áll, hogy meg kell tisztítanunk a szívet az anyag okozta szennytől, s fel kell ébresztenünk magunkban a Kṛṣṇa iránti természetes, szunnyadó szeretetet.
A bhakti-yoga szabályozó elveinek betartása érdekében az embernek egy kiváló lelki tanítómester utasításaira hallgatva követnie kell bizonyos szabályokat: keljen korán, fürödjön meg, menjen el a templomba, s ott mondjon imákat, énekelje a Hare Kṛṣṇát, szedjen virágot a mūrtinak, főzzön a mūrti számára, egyen prasādát – és még sorolhatnánk. Sokféle szabály és előírás van, amit be kell tartania, s ezenkívül állandóan hallgatnia kell a tiszta bhakták ajkairól a Bhagavad-gītāt és a Śrīmad-Bhāgavatamot. Ez a folyamat bárkit felemelhet az Isten iránti szeretet szintjére, ahonnan azután kétségtelenül Isten lelki birodalmába kerülhet. A lelki tanítómester vezetése alatt a szabályok és előírások betartásával gyakorolt bhakti-yoga tehát biztosan eljuttatja az embert az Isten iránti szeretet síkjára.