HU/BG 12.17
17. VERS
- यो न हृष्यति न द्वेष्टि न शोचति न काङ्क्षति ।
- शुभाशुभपरित्यागी भक्तिमान्यः स मे प्रियः ॥१७॥
- yo na hṛṣyati na dveṣṭi
- na śocati na kāṅkṣati
- śubhāśubha-parityāgī
- bhaktimān yaḥ sa me priyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ – aki; na – sohasem; hṛṣyati – örvendezik; na – sohasem; dveṣṭi – búsul; na – sohasem; śocati – sajnálkozik; na – sohasem; kāṅkṣati – vágyakozik; śubha – a kedvezőről; aśubha – és a kedvezőtlenről; parityāgī – lemondó; bhakti-mān – bhakta; yaḥ – aki; saḥ – ő; me – Nekem; priyaḥ – kedves.
FORDÍTÁS
Az olyan bhakta, aki nem ujjong és nem is búsul, nem sajnálkozik, és nem vágyakozik, s a kedvező és kedvezőtlen dolgokról egyaránt lemond, az nagyon kedves Nekem.
MAGYARÁZAT
A tiszta bhakta nem örül, és nem bánkódik, ha anyagi nyereség vagy veszteség éri. Nem vágyódik különösképpen arra, hogy fiúgyermeke szülessen vagy tanítványokra tegyen szert, s nem aggasztja, ha nincsenek neki. Ha elveszít valami olyasmit, ami nagyon kedves számára, nem sajnálkozik miatta, s ha nem kapja meg azt, amit kívánt, nem boldogtalan. Transzcendentálisan fölötte áll minden kedvező, kedvezőtlen és bűnös tettnek, s minden veszélyt vállal, hogy a Legfelsőbb Úr kedvében járjon. Számára az odaadó szolgálat végzésében semmi sem jelent akadályt. Az ilyen bhakta nagyon kedves Kṛṣṇának.