HU/BG 13.13

Revision as of 19:12, 5 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

ज्ञेयं यत्तत्प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वामृतमश्नुते ।
अनादिमत्परं ब्रह्म न सत्तन्नासदुच्यते ॥१३॥
jñeyaṁ yat tat pravakṣyāmi
yaj jñātvāmṛtam aśnute
anādi mat-paraṁ brahma
na sat tan nāsad ucyate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

jñeyam – a megismerhetőt; yat – amit; tat – azt; pravakṣyāmi – most el fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – megismervén; amṛtam – nektárt; aśnute – az ember megízleli; anādi – kezdet nélküli; mat-param – Nálam alacsonyabb rendű; brahma – lelket; na – sem; sat – oknak; tat – azt; na – sem; asat – okozatnak; ucyate – hívják.

FORDÍTÁS

Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.

MAGYARÁZAT

Az Úr korábban már elmagyarázta a cselekvés mezejét és a mező ismerőjét, valamint azt a folyamatot, ami által tudást szerezhetünk a tett mezejének ismerőjéről. Most a tudás tárgyáról, azaz először a lélekről, majd a Felsőlélekről fog szólni. Az ismerőről, a lélekről és a Felsőlélekről szóló tudás révén az ember megízlelheti az élet nektárját. Ahogyan a második fejezet elmondta, az élőlény örökkévaló. Ezt erősíti meg ez a vers is. Nincs olyan időpont, amelyről azt mondhatnánk: ekkor született a jīva. Azt sem képes senki kideríteni, mikor nyilvánult meg a jīvātmā a Legfelsőbb Úrból. Ezért ő kezdet nélküli. A védikus irodalom alátámasztja ezt: na jāyate mriyate vā vipaścit (Kaṭha-upaniṣad 1.2.18). A test ismerőjére az jellemző, hogy sohasem született meg, sohasem fog meghalni, és teljes tudással rendelkezik.

A védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.16) szerint a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek szintén pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ, a test legfőbb ismerője és az anyagi természet három kötőerejének mestere. A smṛti így ír: dāsa-bhūto harer eva nānyasyaiva kadācana. Az élőlények örökké a Legfelsőbb Úr szolgálatában állnak. Tanításában ezt az Úr Caitanya is megerősítette. Láthatjuk tehát, hogy az ebben a versben említett brahman szó az egyéni lélekre vonatkozik, és ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy ő vijñāna-brahma, nem pedig ānanda-brahma. Ānanda-brahma az Istenség Legfelsőbb Brahman Személyisége.