HU/BG 18.74
74. VERS
- सञ्जय उवाच
- इत्यहं वासुदेवस्य पार्थस्य च महात्मनः ।
- संवादमिममश्रौषमद्भुतं रोमहर्षणम् ॥७४॥
- sañjaya uvāca
- ity ahaṁ vāsudevasya
- pārthasya ca mahātmanaḥ
- saṁvādam imam aśrauṣam
- adbhutaṁ roma-harṣaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; iti – így; aham – én; vāsudevasya – Kṛṣṇának; pārthasya – és Arjunának; ca – is; mahā-ātmanaḥ – a nagy léleknek; saṁvādam – párbeszédét; imam – ezt; aśrauṣam – hallottam; adbhutam – csodálatosat; roma-harṣaṇam – a testemet borzongatót.
FORDÍTÁS
Sañjaya szólt: Így hallottam a két nagy lélek, Kṛṣṇa és Arjuna párbeszédét. Ez az üzenet annyira csodálatos, hogy egész testemet borzongás járja át.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā elején Dhṛtarāṣṭra a tanácsosától, Sañjayától érdeklődött: „Mi történt a kurukṣetrai csatamezőn?” A tanítás Vyāsa, Sañjaya lelki tanítómestere kegyéből nyilvánult meg Sañjaya szívében, aki így el tudta mesélni a csatatéren történteket. A párbeszéd csodálatos volt, hiszen ilyen fontos beszélgetés két nagy lélek között még soha nem hangzott el, és a jövőben sem fog. Csodálatos volt, mert az Istenség Legfelsőbb Személyisége Önmagáról és energiáiról beszélt az élőlénynek, Arjunának, az Úr nagy bhaktájának. Ha követjük Arjuna példáját, hogy megismerjük Kṛṣṇát, életünk boldog és sikeres lesz. Sañjaya felismerte mindezt, s miközben a hallottakat átadta Dhṛtarāṣṭrának, egyre többet megértett e tanításokból. Most eljutott a végkövetkeztetésig, miszerint Kṛṣṇa és Arjuna megjelenését mindenhol győzelem kíséri.