HU/SB 1.4.6
6. VERS
- katham ālakṣitaḥ pauraiḥ
- samprāptaḥ kuru-jāṅgalān
- unmatta-mūka-jaḍavad
- vicaran gaja-sāhvaye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
katham—hogyan; ālakṣitaḥ—ismerték föl; pauraiḥ—a város lakói; samprāptaḥ—elérve; kuru-jāṅgalān—a Kuru-jāṅgala tartományok; unmatta—őrült; mūka—néma; jaḍavat—bolond; vicaran—vándorol; gaja-sāhvaye—Hastināpura.
FORDÍTÁS
Hogyan ismerték fel őt [Śrīla Śukadevát, Vyāsa fiát] a város lakói, amikor látszólag mint fogyatékos, néma elmeháborodott, megérkezett Hastināpura [a mai Delhi] városába, miután bejárta a Kuru és Jāṅgala tartományokat?
MAGYARÁZAT
A jelenlegi Delhit régen alapítójáról, Hastī királyról Hastināpurának nevezték. Śukadeva Gosvāmī a szülői házat elhagyva úgy bolyongott, mint egy elmeháborodott, ezért a város lakói aligha ismerték fel kiemelkedő helyzetét. Egy bölcset tehát nem megjelenése, hanem szavai alapján lehet felismerni. Az embernek nem azért kell felkeresnie egy sādhut, hogy lássa, hanem hogy hallhassa őt. Ha képtelen arra, hogy meghallgassa egy sādhu szavait, akkor pusztán látni őt, mit sem ér. Śukadeva Gosvāmī sādhu volt, aki nem azért beszélt, hogy szavaival elégedetté tegye a közönséges embereket, hanem hogy az Úr transzcendentális cselekedeteiről szóljon. Akkor lehetett csak felismerni, amikor a Bhāgavatamról beszélt, és sohasem próbált szemfényvesztő módjára bűvészkedni a szavakkal. Ránézésre értelmi fogyatékos, néma őrültnek tűnt, valójában azonban a legkiemelkedőbb transzcendentális személyiség volt.