HU/SB 3.29.11-12
11-12. VERSEK
- mad-guṇa-śruti-mātreṇa
- mayi sarva-guhāśaye
- mano-gatir avicchinnā
- yathā gaṅgāmbhaso ’mbudhau
- lakṣaṇaṁ bhakti-yogasya
- nirguṇasya hy udāhṛtam
- ahaituky avyavahitā
- yā bhaktiḥ puruṣottame
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mat—Nekem; guṇa—tulajdonságok; śruti—hallás útján; mātreṇa—éppen; mayi—Felém; sarva-guhā-āśaye—a mindenki szívében lakozó; manaḥ-gatiḥ—a szív útja; avicchinnā—folytonos; yathā—mint; gaṅgā—a Gangesznek; ambhasaḥ—a víznek; ambudhau—az óceán felé; lakṣaṇam—a megnyilvánulás; bhakti-yogasya—az odaadó szolgálatnak; nirguṇasya—vegyítetlen; hi—valóban; udāhṛtam—megnyilvánult; ahaitukī—indokolatlan; avyavahitā—el nem különült; yā—ami; bhaktiḥ—odaadó szolgálat; puruṣa-uttame—az Istenség Legfelsőbb Személyisége felé.
FORDÍTÁS
A vegyítetlen odaadó szolgálat akkor nyilvánul meg, amikor az ember elméje egyszeriben vonzódni kezd a mindenki szívében ott lakozó Istenség Legfelsőbb Személyisége transzcendentális nevének és tulajdonságainak hallgatásához. Ahogy a Gangesz vize természetesen hömpölyög az óceán felé, úgy áramlik a Legfelsőbb Úr felé az ilyen odaadó eksztázis, melyet nem zavar meg semmilyen anyagi körülmény.
MAGYARÁZAT
E vegyítetlen, tiszta odaadó szolgálat alapelve az Isten iránti szeretet. Mad-guṇa-śruti-mātreṇa azt jelenti, hogy „nyomban azután, hogy az ember az Istenség Legfelsőbb Személyiségének transzcendentális tulajdonságairól hall”. Ezeket a tulajdonságokat nirguṇának nevezik. A Legfelsőbb Urat nem szennyezik be az anyagi természet kötőerői; ezért vonzó az Úr a tiszta bhakta számára. Nincs szüksége meditációra ahhoz, hogy vonzódni kezdjen Hozzá; a tiszta bhakta már transzcendentális szinten áll. A vonzódás közte és az Istenség Legfelsőbb Személyisége között természetes, és ahhoz hasonlítható, ahogyan a Gangesz vize hömpölyög a tenger felé. A Gangesz áramlását semmi sem állíthatja meg; ugyanígy semmilyen anyagi dologgal nem lehet véget vetni egy tiszta bhakta, a Legfelsőbb Istenség transzcendentális nevéhez, formájához és kedvteléseihez való vonzódásának. Az avicchinā szó, ami azt jelenti: „megszakítás nélkül”, nagyon fontos ebben a vonatkozásban. Semmilyen anyagi körülmény nem állíthatja meg egy tiszta bhakta odaadó szolgálatának áramlását.
Az ahaitukī szó jelentése „ok nélküli”. Egy tiszta bhakta nem valamilyen okból vagy valamilyen érdekből — legyen az akár lelki, akár anyagi — végez szerető szolgálatot az Istenség Személyiségének. Ez a vegyítetlen odaadás első jellemzője. Anyābhilāṣitā-śūnyam: nincs vágya, aminek teljesülésére várna az odaadó szolgálat végzésével. Az ilyen odaadó szolgálat a puruṣottamának, a Legfelsőbb Személyiségnek szól, senki másnak. Néha az ál-bhakták a számtalan félistennek hódolnak meg, úgy vélve, hogy a félistenek formái megegyeznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formájával. A vers azonban kihangsúlyozza, hogy a bhakti, az odaadó szolgálat csak az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Nārāyaṇának, Viṣṇunak, azaz Kṛṣṇának szól, senki másnak.
Az avyavahitā jelentése: „szüntelenül”. A tiszta bhakta az, aki a nap huszonnégy óráján keresztül szünet nélkül az Urat szolgálja, s életét úgy alakítja, hogy minden percben, minden másodpercben valamilyen odaadó szolgálatot végez az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Az avyavahitā szó másik jelentése az, hogy a bhakta érdeke azonos szinten áll a Legfelsőbb Úr érdekével. A bhaktának semmi más érdeke nincs, mint teljesíteni a Legfelsőbb Úr transzcendentális vágyát. Ez a Legfelsőbb Úrnak végzett spontán szolgálat transzcendentális, és a természet anyagi kötőerői sohasem szennyezik be. Ezek jellemzik a tiszta odaadó szolgálatot, amely mentes az anyagi természet minden szennyeződésétől.