HU/SB 7.10.7
7. VERS
- yadi dāsyasi me kāmān
- varāṁs tvaṁ varadarṣabha
- kāmānāṁ hṛdy asaṁrohaṁ
- bhavatas tu vṛṇe varam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadi—ha; dāsyasi—adni akarsz; me—nekem; kāmān—bármi kívánatosat; varān—áldásodként; tvam—Te; varada-ṛṣabha—ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki bármilyen áldást képes vagy megadni; kāmānām—minden anyagi boldogság utáni vágynak; hṛdi—a szívem mélyén; asaṁroham—nem nő; bhava taḥ—Tőled; tu—akkor; vṛṇe—imádkozom érte; varam—ilyen áldás.
FORDÍTÁS
Ó, Uram, legkiválóbb áldásadó! Ha valóban egy kívánatos áldásban akarsz részesíteni, akkor azért imádkozom Hozzád, hogy szívem mélyén ne legyenek anyagi vágyak!
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu megtanította nekünk, hogyan imádkozzunk áldásokért az Úrhoz. Így szólt:
- na dhanaṁ na janaṁ na sundarīṁ
- kavitāṁ vā jagad-īśa kāmaye
- mama janmani janmanīśvare
- bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi
„Ó, Uram! Nem akarok Tőled sem vagyont, sem sok követőt, sem szép feleséget, mert ezek mind anyagi vágyak. De ha áldást kell kérnem Tőled, azért imádkozom, hogy bármilyen testben, bármilyen körülmények között szülessek meg, ne fossz meg transzcendentális odaadó szolgálatodtól!” A bhakták mindig a pozitív síkon állnak, ellentétben a māyāvādīkkal, akik mindent személytelenné vagy üressé akarnak tenni. Az ember nem maradhat üres (śūnyavādī) — kell, hogy legyen valamije. Éppen ezért a pozitív oldalon a bhakta rendelkezni akar valamivel. Prahlāda Mahārāja nagyon szépen leírja ezt, amikor így szól: „Ha el kell fogadnom valamilyen áldást Tőled, azért imádkozom, hogy a szívem mélyén ne legyenek anyagi vágyak!” Az a vágy, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét szolgáljuk, egyáltalán nem anyagi.