HU/SB 8.24.53

Revision as of 07:34, 19 October 2019 by Aditya (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


53. VERS

tvaṁ tvām ahaṁ deva-varaṁ vareṇyaṁ
prapadya īśaṁ pratibodhanāya
chindhy artha-dīpair bhagavan vacobhir
granthīn hṛdayyān vivṛṇu svam okaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tvam—milyen kiváló vagy; tvām—Neked; aham—magam; deva-varam—a félistenek által imádott; vareṇyam—a legkiválóbb mindenki közül; prapadye—teljesen meghódolva; īśam—a legfelsőbb irányítónak; pratibodhanāya—az élet valódi célja megértése érdekében; chindhi—vágd el; artha-dīpaiḥ—a határozott tanítás fényével; bhagavan—ó, Legfelsőbb Úr; vacobhiḥ—szavaiddal; granthīn—csomókat; hṛdayyān—amelyek a szív mélyén ülnek; vivṛṇu—kegyesen magyarázd el; svam okaḥ—életem végső célját.


FORDÍTÁS

Ó, Legfelsőbb Úr! Az önmegvalósítás érdekében meghódoltam Neked, akit a félistenek úgy imádnak, mint minden létező legfelsőbb irányítóját. Kérlek, utasításaiddal tárd fel előttem az élet célját, kegyesen vágd ki a csomót szívemből, s tudasd velem, hová vezet az életem!


MAGYARÁZAT

Néha azt mondják, hogy az emberek nem tudják, ki a lelki tanítómester, és hogy rendkívül nehéz olyan lelki tanítómestert találni, aki felvilágosíthat bennünket az élet végső célját illetően. Ezekre a kétségekre válaszol Satyavrata király, amikor megmutatja, hogyan kell elfogadnunk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét mint valódi lelki tanítómestert. A Legfelsőbb Úr mindenre kiterjedő utasításokat adott a Bhagavad-gītāban arról, hogyan bánjunk a dolgokkal az anyagi világban, s hogyan térjünk haza, vissza Istenhez. Éppen ezért nem szabad hagynunk, hogy az állítólagos guruk, akik csupán gazemberek és ostobák, félrevezessenek bennünket. Ehelyett Magát az Istenség Legfelsőbb Személyiségét kell gurunak vagy tanítónak tekintenünk. A Bhagavad-gītāt azonban a guru segítsége nélkül nehéz megérteni, így aztán a guru megjelenik a paramparā rendszerben. A Bhagavad-gītāban (BG 4.34) az Istenség Legfelsőbb Személyisége a következőt javasolja:

tad viddhi praṇipātena
paripraśnena sevayā
upadekṣyanti te jñānaṁ
jñāninas tattva-darśinaḥ

„Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot! Tudakozódj tőle alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósított lelkek képesek tudásban részesíteni téged, mert ők már látták az igazságot.” Az Úr Kṛṣṇa közvetlenül tanította Arjunát, ezért Arjuna egy tattva-darśī, azaz guru, aki elfogadta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét (paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān (BG 10.12)). Śrī Arjuna nyomdokait követve, aki az Úr személyes bhaktája, nekünk is el kell fogadnunk az Úr Kṛṣṇa felsőbbrendű hatalmát, amelyet Vyāsa, Devala, Asita, Nārada és később az ācāryák, Rāmānujācārya, Madhvācārya, Nimbārka és Viṣṇusvāmī, és aztán később a legkiválóbb ācārya, Śrī Caitanya Mahāprabhu is megerősítettek. Hogyan lenne hát nehéz gurut találni? Ha valaki őszinte, megtalálja a gurut, és megtanul mindent. Tanulnunk kell a gurutól, és meg kell tudnunk, mi az élet célja. Satyavrata Mahārāja azt az utat mutatja meg, melyet a mahājanák járnak. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ. Hódoljunk meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségének (daśāvatāra), és tanuljunk tőle a lelki világról és az élet céljáról!