HU/SB 9.4.26

Revision as of 23:30, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

sa itthaṁ bhakti-yogena
tapo-yuktena pārthivaḥ
sva-dharmeṇa hariṁ prīṇan
sarvān kāmān śanair jahau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő (Ambarīṣa Mahārāja); ittham—ily módon; bhakti-yogena—azáltal, hogy transzcendentális szerető szolgálatot végez az Úrnak; tapaḥ-yuktena—amely egyúttal a lemondás legjobb folyamata; pārthivaḥ—a király; sva-dharmeṇa—örök cselekedetei által; harim—a Legfelsőbb Úrnak; prīṇan—kielégítő; sarvān—mindenféle; kāmān—anyagi vágyakat; śanaiḥ—fokozatosan; jahau—feladta.


FORDÍTÁS

Így végezte odaadó szolgálatát az Úrnak a bolygó királya, Ambarīṣa Mahārāja, és törekvése során rendkívüli lemondásokat végzett. Örök természetének megfelelő cselekedeteivel mindig elégedetté tette az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s így sorra lemondott minden anyagi vágyról.


MAGYARÁZAT

Az odaadó szolgálat gyakorlása során sokféle szigorú lemondást kell vállalni. A templomi mūrti imádata például kétségtelenül fáradságos munkával jár. Śrī-vigrahārādhana-nitya-nānā-śṛṅgāra-tan-mandira-mārjanādau. Az embernek fell kell ékesítenie a mūrtit, takarítania kell a templomot, vizet kell hordania a Gangeszból és a Yamunāból, eleget kell tennie mindennapos kötelességeinek, sok-sok āratit el kell végeznie, a legkiválóbb ételeket kell főznie a mūrtinak, ruhákat kell varrnia Neki, és még sorolhatnánk. Így tehát állandóan különféle tevékenységekbe kell merülnie, s az ezzel járó nehéz munka kétségtelenül lemondás. Hasonló módon lemondás (tapo-yuktena) az a fáradságos munka is, ami a prédikálással, a könyvek kiadásával, az ateista embereknek folytatott prédikálással és a könyvek házról házra történő terjesztésével jár. Tapo divyaṁ putrakā (SB 5.5.1). Az ilyen lemondásra szükség van. Yena sattvaṁ śuddhyet. Ha az ember ilyen lemondást végez odaadó szolgálata során, akkor megtisztul az anyagi léttől (kāmān śanair jahau), sőt, az ilyen lemondás az odaadó szolgálat örök állapotához vezet. Az ember így képes feladni az anyagi vágyakat, és amint megszabadul az anyagi vágyaktól, megszabadul az ismétlődő születéstől és haláltól, öregkortól és betegségtől is.