HU/SB 9.4.50
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
50. VERS
- tam anvadhāvad bhagavad-rathāṅgaṁ
- dāvāgnir uddhūta-śikho yathāhim
- tathānuṣaktaṁ munir īkṣamāṇo
- guhāṁ vivikṣuḥ prasasāra meroḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—Durvāsānak; anvadhāvat—követni kezdte; bhagavat-ratha-aṅgam—az Úr szekerének kerekéből megjelenő korong; dāva-agniḥ—mint egy erdőtűz; uddhūta—hevesen lángolva; śikhaḥ—lángokkal; yathā ahim—ahogy egy kígyót követ; tathā—ugyanúgy; anuṣaktam—mintha megérintené Durvāsā Muni hátát; muniḥ—a bölcs; īkṣamāṇaḥ—így látva; guhām—egy barlangba; vivikṣuḥ—be akart menni; prasasāra—gyorsan kezdett haladni; meroḥ—a Meru-hegynek.
FORDÍTÁS
Ahogy az erdőtűz lobogó lángjai követik a kígyót, úgy eredt az Istenség Legfelsőbb Személyisége korongja Durvāsā Muni nyomába. Durvāsā Muni látta, hogy a korong szinte a hátát érinti, így aztán szélsebesen futott, hogy bebújhasson a Sumeru-hegy egyik barlangjába.