HU/SB 9.15.34
34. VERS
- punaḥ sva-hastair acalān mṛdhe ’ṅghripān
- utkṣipya vegād abhidhāvato yudhi
- bhujān kuṭhāreṇa kaṭhora-neminā
- ciccheda rāmaḥ prasabhaṁ tv aher iva
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
punaḥ—újra; sva-hastaiḥ—saját kezével; acalān—hegyek; mṛdhe—a csatatéren; aṅghripān—fák; utkṣipya—miután gyökerestől kitépte; vegāt—nagy erővel; abhidhāvataḥ—aki teljes erejéből futott; yudhi—a csatatéren; bhujān—minden kar; kuṭhāreṇa—a bárdjával; kaṭhora-neminā—amely nagyon éles volt; ciccheda—darabokra vágta; rāmaḥ—az Úr Paraśurāma; prasabham—hatalmas erővel; tu—de; aheḥ iva—mint egy kígyó csuklyái.
FORDÍTÁS
Amikor nyilai darabokra törtek, Kārtavīryārjuna fákat és hegyeket tépett ki gyökerestől a saját kezével, és újra hevesen az Úr Paraśurāma felé indult, hogy végezzen vele. Paraśurāma azonban ekkor bárdjával, hatalmas erővel levágta Kārtavīryārjuna karjait, ahogyan valaki egy kígyónak nyesi le a csuklyáit.