HU/SB 10.3.13
13. VERS
- śrī-vasudeva uvāca
- vidito ’si bhavān sākṣāt
- puruṣaḥ prakṛteḥ paraḥ
- kevalānubhavānanda-
- svarūpaḥ sarva-buddhi-dṛk
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-vasudevaḥ uvāca—Śrī Vasudeva imádkozott; viditaḥ asi—most teljesen megértettelek; bhavān—Te, Uram; sākṣāt—közvetlenül; puruṣaḥ—a Legfelsőbb Személy; prakṛteḥ—az anyagi természethez képest; paraḥ—transzcendentális, túl minden anyagin; kevala-anubhava-ānanda-svarūpaḥ—tested sac-cid-ānanda-vigraha, s aki érzékel Téged, azt transzcendentális boldogság tölti el; sarva-buddhi-dṛk—a Legfelsőbb megfigyelő, a Felsőlélek, mindenki értelme.
FORDÍTÁS
Vasudeva így szólt: Uram, Te vagy a Legfelsőbb Személy, túl az anyagi létezésen, s Te vagy a Felsőlélek. Formádat a transzcendentális tudáson keresztül tapasztalhatjuk, s e transzcendentális tudás révén érthetjük meg, hogy Te vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Most tökéletesen megértettem helyzeted.
MAGYARÁZAT
Vasudeva szívében a fia iránti szeretet és a Legfelsőbb Úr transzcendentális természetéről szóló tudás egyaránt felébredt. „Ilyen gyönyörű gyermekem született, s most majd jön Kaṁsa, és megöli Őt!” — gondolta először. Amikor azonban megértette, hogy fia nem egy közönséges gyermek, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége, megszabadult minden félelemtől. Úgy tekintett gyermekére mint a Legfelsőbb Úrra, aki minden tekintetben csodálatos, s illendő imákkal fordult Hozzá. Egy csöppet sem félt többé Kaṁsa kegyetlenkedéseitől, és gyermekét ugyanúgy tekintette szeretete tárgyának, mint imádatáénak, akihez fohászkodhat.