HU/SB 10.12.2
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
2. VERS
- tenaiva sākaṁ pṛthukāḥ sahasraśaḥ
- snigdhāḥ suśig-vetra-viṣāṇa-veṇavaḥ
- svān svān sahasropari-saṅkhyayānvitān
- vatsān puraskṛtya viniryayur mudā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tena—Őt; eva—valóban; sākam—kíséretében; pṛthukāḥ—a fiúk; sahasraśaḥ—ezrével; snigdhāḥ—nagyon vonzó; su—gyönyörű; śik—elemózsiás tarisznyák; vetra—pálcák, amelyekkel a borjakat terelték; viṣāṇa—bivalykürtök; veṇavaḥ—fuvolák; svān svān—sajátjuk; sahasra-upari-saṅkhyayā anvitān—több mint ezer; vatsān—a borjakat; puraḥ-kṛtya—maguk előtt hajtva; viniryayuḥ—kijöttek; mudā—nagy örömmel.
FORDÍTÁS
Ezer és ezer tehénpásztorfiú lépett ki otthona ajtaján Vrajabhūmiban, és valamennyien csatlakoztak Kṛṣṇához, ezer és ezer borjúcsordát terelve maguk előtt. Mindannyian nagyon szépek voltak. Tarisznyájukban elemózsia lapult, s magukkal vitték kürtjeiket, fuvoláikat és botjaikat is, melyekkel a borjakat hajtották.