HU/SB 10.13.24
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
24. VERS
- gāvas tato goṣṭham upetya satvaraṁ
- huṅkāra-ghoṣaiḥ parihūta-saṅgatān
- svakān svakān vatsatarān apāyayan
- muhur lihantyaḥ sravad audhasaṁ payaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
gāvaḥ—a borjak; tataḥ—ezután; goṣṭham—a tehénistállókba; upetya—érve; satvaram—nagyon hamar; huṅkāra-ghoṣaiḥ—boldogan bőgve; parihūta-saṅgatān—hogy a teheneket hívják; svakān svakān—saját anyjukat követve; vatsatarān—a megfelelő borjak; apāyayan—megszoptatva őket; muhuḥ—újra és újra; lihantyaḥ—nyalogatva a borjakat; sravat audhasam payaḥ—bőségesen folyt a tej a tőgyükből.
FORDÍTÁS
Ezután a tehenek mind saját istállójukba vonultak, és hangosan bőgni kezdtek, borjaikat hívogatva. Amikor a borjak megérkeztek, a tehenek egyre csak a testüket nyaldosták, s a tőgyükből folyó tejjel bőségesen megszoptatták őket.
MAGYARÁZAT
Mindazt, ami a borjak és a róluk gondoskodó tehenek között történt, Maga Kṛṣṇa hajtotta végre.