HU/SB 10.13.25
25. VERS
- go-gopīnāṁ mātṛtāsminn
- āsīt snehardhikāṁ vinā
- purovad āsv api hares
- tokatā māyayā vinā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
go-gopīnām—a teheneknek és az idősebb gopīknak egyaránt; mātṛtā—anyai szeretet; asmin—Kṛṣṇa iránt; āsīt—általában volt; sneha—szeretetnek; ṛdhikām—bármilyen fokozódása; vinā—nélkül; puraḥ-vat—mint korábban; āsu—volt a tehenek és a gopīk között; api—noha; hareḥ—Kṛṣṇának; tokatā—Kṛṣṇa a fiam; māyayā vinā—māyā nélkül.
FORDÍTÁS
A gopīk kezdettől fogva anyai szeretetet éreztek Kṛṣṇa iránt, sőt, Kṛṣṇa iránti szeretetük még saját fiaik iránti szeretetüket is felülmúlta. Érzelmeik megnyilvánulásában tehát különbséget tettek Kṛṣṇa és saját fiaik között, most azonban ennek a különbségnek nyoma sem volt.
MAGYARÁZAT
Természetes dolog, hogy az ember különbséget tesz saját fia és valaki másé között. Sok idősebb asszony érez anyai szeretet mások fiai iránt, mégis különbséget tesz saját fia és mások gyermeke között. Most azonban az idősebb gopīk nem tudtak különbséget tenni saját fiuk és Kṛṣṇa között, mert amiatt, hogy Brahmā elrabolta saját gyermekeiket, Kṛṣṇa terjedt ki az alakjukban. Ezért azt, hogy most erősebb szeretetet éreztek fiaik iránt, akik most Maga Kṛṣṇa voltak, egy Brahmāéhoz hasonlatos illúzió okozta. Azelőtt Śrīdāmānak, Sudāmānak, Subalának és Kṛṣṇa többi barátjának a mamája nem érzett ugyanolyan szeretetet valaki más fia iránt, most azonban a gopīk mindegyik fiúval úgy bántak, mint sajátjukkal. Śukadeva Gosvāmī magyarázatot kívánt adni szeretetük megnövekedésére, annak alapján, ahogyan Kṛṣṇa megtévesztette Brahmāt, a gopīkat, a teheneket és mindenki mást is.