HU/Prabhupada 0364 - Alkalmassá válni arra, hogy hazamenjünk, vissza Istenhez, az nem olyan egyszerű

Előző oldal - videó 0363

Következő oldal - videó 0365

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

Lecture on SB 5.5.23 -- Vrndavana, November 10, 1976

Anélkül, hogy kontrollálnánk az alaptulajdonságokat, azaz a szenvedély és a tudatlanság kötőerőit, nem lehetünk boldogok. Ez nem lehetséges. Tato rājas-tamo-bhāvāḥ. Rājas tamo-bhāvāḥ azt jelenti, kāma és lobhā. Amíg élvezetre irányuló vágyam van, és amíg mohó vagyok, hogy egyre többet és többet szerezzek, hogy jobban és jobban élvezhessek... Ez a mohóság. Az embernek elégedettnek kell lennie a lehető legkevesebbel.

Āhāra-nidrā-bhaya-maithunaṁ ca sāmānyam etat paśubhir narāṇām. Az āhāra azt jelenti, evés. Āhāra, nidrā, alvás, félelem és az érzékek élvezete. Ezek szükségesek, de nem növelni, hanem csökkenteni kell. Mint amikor valaki beteg, nem ehet azt amit csak akar. Mivel beteg, az orvos előírja neki, hogy „Egy kis árpavizet vagy szőlőcukrot egyél, szilárd ételt ne, ha meg akarsz gyógyulni!” Ehhez hasonlóan, ezek a dolgok addig szükségesek, amíg van ez a test. Āhāra-nidrā-bhaya-maithuna. De csökkenteni kell, nem pedig növelni. Ez az emberi civilizáció, nem fokozni. Úgy, ahogyan a Gosvāmīk Vṛndāvanaban. Ők nem azért jöttek ide, hogy növeljék az āhāra-nidrā-bhaya-maithunát. Nem. Azért jöttek, hogy csökkentsék. Nidrāhāra-vihārakādi-vijitau. Ez a kívánatos. Ez Vṛndāvana-vasi, nem pedig az, hogy Vṛndāvanában élni és növelni a āhāra-nidrā-bhaya-maithunát. Ez nem Vṛndāvana-vasa. A majmok is Vṛndāvanaban élnek, a kutyák és a disznók is. De ők nem tudják, hogyan csökkentsék az āhāra-nidrā-bhaya-maithunamot. Látni fogjátok a majmokat. Ők is Vṛndāvanaban élnek. De azt fogjátok látni, hogy egy hímet három tucat nőstény követ. Ez nem vṛndāvana-vāsa. Āhāra-nidrā. Ez azt jelenti, hogy brahminikus kultúrára van szükség, damo, śamo. Ez a kívánatos. Ez a brahminikus kultúra. Sajnos a jelenlegi civilizációnak nem áll szándékában a csökkentés. Csak fokozni akarják. A nyugati kultúra azt jelenti, hogy fokozni az érzékkielégítéshez szükséges eszközöket, "gépek, gépek, gépek, gépek." De a brahminikus kultúra azt jelenti śamo damo titikṣa. A titikṣa azt jelenti, valami hiánya miatt szenvedhetek. Szenvedés. Az embernek gyakorlottnak kell lennie a szenvedésben. A szenvedés az a tapasya. Tapasā brahmacaryenā (SB 6.1.13). A tapasya a cölibátussal kezdődik. A szexuális életben, vagy az érzékek kielégítésében vagyunk gyakorlottak. A tapasya azt jelenti, hogy először is mondjunk le ezekről. Tapasā brahmacaryeṇa (SB 6.1.13). Ez a gyakorlat.

Tehát alkalmassá válni arra, hogy visszamenjünk haza, vissza Istenhez, az nem olyan egyszerű. Nem megy olyan könnyen... Az anyagi életünket szinte nullára kell csökkenteni. Nem is csak szinte nullára, hanem gyakorlatilag nullára. Anyābhilāṣitā-śūnyam (Brs. 1.1.11). Ez a kívánatos, gyakorlás. Ezért ez, a Kṛṣṇa-tudatos központunk azért van, hogy gyakoroljuk a śamo damo titikṣát. Ezért akarjuk látni, hogy meddig képes valaki gyakorolni a śamo damo titikṣát. Jön néhány új fiú, s amint kapnak egy kis munkát, ami az érzékkielégítés szempontjából nem túl jó, akkor elmennek. Ez azt jelenti, hogy nem állnak készen. Lehet, hogy jobb, ha elmennek. Bengálban azt mondják, dusta gorute sunya goaloa, azaz „Jobb egy tehenek nélküli üres istálló, mint néhány problémás tehén. Ez megengedhetetlen.” Tehát ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom azért van, hogy az elállatiasodott embereket felemelje a brāhmaṇa szintre. Ezért van a szent zsinór szertartás, mint a második avatás, mert „Már gyakorolta a śamo damo titikṣa ārjavát, és megtanulta ki Kṛṣṇa, ki ő, mi a kapcsolata Kṛṣṇával, és hogy hogyan teheti elégedetté Kṛṣṇát.” Ezek alkotják a brahminikus képesítettséget. Ha valaki felemelkedik erre a szintre... Ezt nevezik sattva-guṇának.