HU/BG 12.16
16. VERS
- anapekṣaḥ śucir dakṣa
- udāsīno gata-vyathaḥ
- sarvārambha-parityāgī
- yo mad-bhaktaḥ sa me priyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
anapekṣaḥ – semleges; śuciḥ – tiszta; dakṣaḥ – ügyes; udāsīnaḥ – gondok nélküli; gata-vyathaḥ – minden szenvedéstől mentes; sarva-ārambha – minden erőfeszítésről; parityāgī – lemondó; yaḥ – aki; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; saḥ – ő; me – Nekem; priyaḥ – nagyon kedves.
FORDÍTÁS
Az a bhaktám, aki független a tettek szokásos folyásától, tiszta, ügyes, gondok nélküli, mentes minden kíntól, s nem törekszik eredményre, az nagyon kedves Nekem.
MAGYARÁZAT
A bhakta elfogadhatja, ha pénzt adnak neki, de nem szabad külön erőfeszítést tennie, hogy pénzhez jusson. Még az sem befolyásolja, ha a Legfelsőbb kegyéből pénzhez jut, anélkül hogy ő maga bármit tett volna ezért. Természetesnek tartja, hogy naponta legalább kétszer megfürödjön, és korán kel, hogy odaadó szolgálatot végezhessen. Ily módon kívül és belül egyaránt tiszta. Mindenhez ért, mert nagyon jól ismeri az élet valamennyi tettének értelmét, s teljes hite van a hiteles szentírásokban. Sohasem csatlakozik egyetlen csoportosuláshoz sem, ezért gondok nélküli. A fájdalmak sohasem érintik, mert nem hamis kategóriák alapján szemléli a dolgokat. Tudja, hogy a test csupán egy burok, így a testi fájdalmak nem hatnak ráA tiszta bhakta nem törekszik olyan dologra, ami ellenkezik az odaadó szolgálat elveivel. Egy nagy épület felépítéséhez például rendkívüli erőfeszítés szükséges, de ha ezáltal nem fejlődik az odaadó szolgálatban, akkor a bhakta sohasem végez ilyen munkát. Az Úr számára építhet templomot, és ennek érdekében vállalhat mindenféle nehézséget, ám sohasem építene egy nagy házat a saját rokonainak.