HU/BG 3.1
1. VERS
- jyāyasī cet karmaṇas te
- matā buddhir janārdana
- tat kiṁ karmaṇi ghore māṁ
- niyojayasi keśava
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; jyāyasī – jobbnak; cet – ha; karmaṇaḥ – a gyümölcsöző cselekedeteknél; te – Általad; matā – gondolt; buddhiḥ – az értelem; janārdana – ó, Kṛṣṇa; tat – ezért; kim – miért; karmaṇi – tettre; ghore – szörnyű; mām – engem; niyojayasi – biztatsz; keśava – ó, Kṛṣṇa.
FORDÍTÁS
Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?
MAGYARÁZAT
Az előző fejezetben az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa alapos részletességgel leírta a lélek természetét, azzal a céllal, hogy Arjunát, meghitt barátját kimentse az anyagi bánat óceánjából. A megvalósítás útjaként a buddhi-yogát, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot ajánlotta. A Kṛṣṇa-tudatot egyesek tétlenségnek tekintik, s e félreértés következtében gyakran egy elhagyatott helyre vonulnak, hogy ott az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklésével teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá váljanak. A Kṛṣṇa-tudat filozófiájának elsajátítása nélkül azonban nem ajánlatos egy félreeső helyre vonulni, hogy a szent név éneklésével az ember esetleg csupán az ártatlan tömegek olcsó csodálatát vívja ki. Arjuna szintén azt hitte, hogy a Kṛṣṇa-tudat vagy buddhi-yoga (az értelem használata a lelki tudás kifejlesztésében) azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a tevékeny élettől, s egy magányos helyen a vezeklést és az önfegyelmezést kell gyakorolnia. Más szóval el akarta kerülni a harcot, s erre ügyesen a Kṛṣṇa-tudatot hozta fel ürügyként. Mivel azonban őszinte tanítvány volt, mestere, Kṛṣṇa előtt feltárta elméjét, s Őt kérdezte arról, melyik a legjobb módja a cselekvésnek. Válaszul az Úr Kṛṣṇa e harmadik fejezetben részletes magyarázatot ad a karma-yogáról, a Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvésről.