HU/BG 4.33

Revision as of 19:08, 20 June 2017 by EvaV (talk | contribs) (Created page with "B33 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 4|NEGYE...")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Template:RandomImageHu

33. VERS

śreyān dravya-mayād yajñāj
jñāna-yajñaḥ parantapa
sarvaṁ karmākhilaṁ pārtha
jñāne parisamāpyate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śreyān – nagyobb; dravya-mayāt – az anyagi javaknak; yajñāt – a feláldozásánál; jñāna-yajñaḥ – a tudásban végzett áldozat; parantapa – ó, ellenség fenyítője; sarvam – minden; karma – tett; akhilam – teljességében; pārtha – ó, Pṛthā fia; jñāne – tudásban; parisamāpyate – végződik.

FORDÍTÁS

Ó, ellenség fenyítője, a tudással végzett áldozat többet ér az anyagi javak feláldozásánál. Ó, Pṛthā fia! Végül a tettek valamennyi áldozata a transzcendentális tudásban éri el tetőfokát.

MAGYARÁZAT

Minden áldozat célja a teljes tudás elérése, majd az anyagi szenvedésektől való megszabadulás, és végül a Legfelsőbb Úr szerető transzcendentális szolgálata (a Kṛṣṇa-tudat). E különféle áldozati cselekedeteket azonban titok fedi. Meg kell ismernünk ezt a titkot. Az áldozatok olykor a végrehajtó sajátos hitének megfelelően különféle formát öltenek. Ha az áldozat végrehajtójának hite elérte a transzcendentális tudás síkját, akkor őt fejlettebbnek kell tekinteni, mint azt, aki ilyen tudás nélkül csupán az anyagi javakat áldozza fel, mert tudás hiányában az áldozat anyagi jellegű marad, és nem jár lelki haszonnal. Az igazi tudás a Kṛṣṇa-tudatban, a transzcendentális tudás legmagasabb fokán éri el tetőpontját. Ha nem emelkednek a tudás síkjára, az áldozatok anyagi tettek maradnak. Ha azonban elérik a transzcendentális tudás e szintjét, akkor minden ilyen cselekedet lelki jellegű lesz. Az áldozati tetteket a végrehajtók tudata alapján néha karma-kāṇḍának (gyümölcsöző cselekedeteknek), néha pedig jñāna-kāṇḍának (az igazságot kereső tudásnak) nevezzük. Jobb, ha a tudás a végső cél.