HU/BG 6.46
46. VERS
- tapasvibhyo ’dhiko yogī
- jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
- karmibhyaś cādhiko yogī
- tasmād yogī bhavārjuna
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tapasvibhyaḥ – az aszkétáknál; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; jñānibhyaḥ – a bölcsnél; api – is; mataḥ – tekintik; adhikaḥ – kiválóbbnak; karmibhyaḥ – a munka gyümölcseiért dolgozónál; ca – is; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; tasmāt – ezért; yogī – transzcendentalista; bhava – legyél; arjuna – ó, Arjuna.
FORDÍTÁS
A yogī jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a tettei gyümölcseire törekvőnél is. Ó, Arjuna, légy hát yogī minden körülmények között!
MAGYARÁZAT
Yoga alatt azt értjük, amikor tudatunk összekapcsolódik a Legfelsőbb Abszolút Igazsággal. Az ennek elérését szolgáló folyamatokat gyakorlóik az adott módszernek megfelelően különféle nevekkel illetik. Ha az összekapcsoló folyamat legfőképpen gyümölcsöző cselekedetekből áll, akkor karma-yogának, ha inkább empirikus tudásra épül, akkor jñāna-yogának, s ha leginkább a Legfelsőbb Úrral való odaadó kapcsolat jellemzi, akkor bhakti-yogának nevezik. Ahogyan azt a következő vers elmagyarázza, valamennyi yoga végső tökéletessége a Kṛṣṇa-tudat, a bhakti-yoga. Ebben a versben az Úr megerősítette a yoga felsőbbrendűségét, ám arra nem utal, hogy ez jobb lenne a bhakti-yogánál. A bhakti-yoga a teljes lelki tudás, ezért semmi sem múlhatja felül. Az önvaló ismerete nélkül az aszketizmus tökéletlen, és nem lehet tökéletes az empirikus tudás sem, ha mellőzi a Legfelsőbb Úr előtti meghódolást. A gyümölcsöző munka szintén csak idővesztegetés, ha Kṛṣṇa-tudat nélkül végezzük. Ezért minden yoga-folyamat közül a bhakti-yoga a legdicsőségesebb, amelyről ez a vers beszél. Ezt a következő vers még világosabban elmagyarázza.