HU/BG 1.41

Revision as of 20:02, 11 June 2017 by EvaV (talk | contribs) (Created page with "B41 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 1|ELSŐ...")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Template:RandomImageHu

41. VERS

saṅkaro narakāyaiva
kula-ghnānāṁ kulasya ca
patanti pitaro hy eṣāṁ
lupta-piṇḍodaka-kriyāḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saṅkaraḥ – az ilyen nem várt gyermekek; narakāya – pokoli életet teremtenek; eva – bizonyosan; kula-ghnānām – a családot elpusztítók számára; kulasya – a család számára; ca – is; patanti – visszaesnek; pitaraḥ – az ősatyák; hi – bizonyosan; eṣām – nekik; lupta – híján; piṇḍa – ételfelajánlás; udaka – és víz; kriyāḥ – szertartásoknak.

FORDÍTÁS

A nem várt nemzedék szaporodása kétségtelenül pokoli életet teremt a családnak és a családi hagyományok lerombolóinak egyaránt. Az ilyen erkölcstelen családok ősatyái visszaesnek, mert többé nem áldoznak nekik ételt és vizet.

MAGYARÁZAT

A gyümölcsöző cselekedetek végzésének szabályai szerint időnként ételt és vizet kell áldozni a család ősatyáinak. Ezt a felajánlást Viṣṇu imádatán keresztül végzik, mert ha valaki Viṣṇu ételmaradékát fogyasztja, megszabadulhat minden bűnös tett visszahatásától. Előfordul, hogy az ősatyák számtalan bűn visszahatásától szenvednek, s az is megtörténhet, hogy némelyikük még durvaanyagi testhez sem jut, hanem arra kényszerül, hogy szellemként finomfizikai testben maradjon. Amikor a leszármazottak a prasāda maradékait felajánlják az ősatyáknak, megszabadíthatják őket a szellemléttől és más nyomorúságoktól. Az ősatyák megsegítése ebben a formában családi hagyomány. Az odaadó szolgálatot nem végzők számára kötelező az ilyen szertartás, ám az odaadó szolgálatban élőknek nem szükséges ezek elvégzése, mert pusztán odaadó szolgálatukkal ezer és ezer ősüket menthetik meg minden nyomorúságtól. A Bhāgavatam (11.5.41) kijelenti:

devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
gato mukundaṁ parihṛtya kartam

„Aki Mukundának, a felszabadulás adójának lótuszlábánál keres menedéket, s aki teljes komolysággal haladva ezen az úton minden más kötelezettségről lemond, annak nincsen kötelessége a félistenekkel, a bölcsekkel, a közönséges élőlényekkel, a családtagokkal, az emberiséggel és az ősatyákkal szemben.” Az efféle kötelezettségeknek tehát automatikusan eleget tesz az ember, ha az Istenség Legfelsőbb Személyiségének odaadó szolgálatát végzi.