HU/BG 2.52
52. VERS
- yadā te moha-kalilaṁ
- buddhir vyatitariṣyati
- tadā gantāsi nirvedaṁ
- śrotavyasya śrutasya ca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā – amikor; te – a te; moha – illúziónak; kalilam – sűrű erdejét; buddhiḥ – az intelligenciával végzett transzcendentális szolgálatod; vyatitariṣyati – elhagyja; tadā – akkor; gantā asi – menni fogsz; nirvedam – közömbösségbe; śrotavyasya – az iránt, amit hallani fogsz; śrutasya – amit már hallottál; ca – és.
FORDÍTÁS
Amikor értelmed kitalál az illúzió sűrű erdejéből, közömbössé válsz mindaz iránt, amit hallottál, s amit hallani fogsz.
MAGYARÁZAT
Az Úr számtalan nagy bhaktájának élete példa arra, hogyan lehet közömbössé válni a Védák rítusai iránt pusztán az Úr odaadó szolgálatával. Amikor valaki valóban megérti, hogy kicsoda Kṛṣṇa és neki milyen kapcsolata van Vele, akkor a gyümölcsöző cselekedetek szertartásai egyszerre közömbössé válnak számára, még akkor is, ha ő maga tanult brāhmaṇa. Śrī Mādhavendra Purī, a tanítványi lánc nagy bhaktája és ācāryája mondja:
- sandhyā-vandana bhadram astu bhavato bhoḥ snāna tubhyaṁ namo
- bho devāḥ pitaraś ca tarpaṇa-vidhau nāhaṁ kṣamaḥ kṣamyatām
- yatra kvāpi niṣadya yādava-kulottaṁsasya kaṁsa-dviṣaḥ
- smāraṁ smāram aghaṁ harāmi tad alaṁ manye kim anyena me
„Ó, naponta háromszor ajánlott imák, minden dicsőséget nektek! Ó, fürdés, hódolatomat ajánlom neked! Ó, félistenek! Ó, ősatyák! Kérlek, bocsássatok meg nekem, hogy képtelen vagyok tiszteletemet ajánlani nektek! Bárhol vagyok, mindenhol a Yadu-dinasztia dicső leszármazottjára [Kṛṣṇára], Kaṁsa ellenségére gondolok, s ez kiszabadít a bűnök börtönéből. Úgy gondolom, nekem ez elegendő.”
A kezdők számára fontosak a védikus szertartások és rítusok: a különféle imák, melyeket naponta háromszor elmondanak, a kora reggeli fürdés, a tiszteletnyilvánítás az ősatyáknak stb. Az az ember azonban, aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, s aki az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, már elérte a tökéletességet, s e szabályozó elvek közömbösek számára. Ha valaki a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa szolgálata révén képes eljutni e tudás síkjára, többé már nem szükséges végrehajtania a kinyilatkoztatott írások ajánlotta különféle vezekléseket és áldozatokat. Ezzel szemben aki nem értette meg, hogy a Védák célja Kṛṣṇa elérése, és csupán a rítusoknak és a többi formaságnak él, az hiábavalóan vesztegeti az idejét. Azok, akik Kṛṣṇa-tudatúak, felülemelkednek a śabda-brahma, vagyis a Védák és az upaniṣadok birodalmán.