HU/SB 1.14.3
3. VERS
- kālasya ca gatiṁ raudrāṁ
- viparyastartu-dharmiṇaḥ
- pāpīyasīṁ nṛṇāṁ vārtāṁ
- krodha-lobhānṛtātmanām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kālasya—az örök időnek; ca—szintén; gatim—iránya; raudrām—félelmetes; viparyasta—balszerencsés; ṛtu—évszak szerinti; dharmiṇaḥ—szabályszerűségek; pāpīyasīm—bűnös; nṛṇām—az emberi lénynek; vārtām—a megélhetés módja; krodha—düh; lobha—mohóság; anṛta—kétszínűség; ātmanām—az embereké
FORDÍTÁS
Látta, hogy az örök idő iránya megváltozott, s mindez roppant félelmetes volt. Megtört az évszakok szabályszerűsége, az emberek pedig mohók, dühösek és becstelenek lettek. Azt is látta, hogy megélhetésük érdekében tisztességtelen módszerekhez folyamodnak.
MAGYARÁZAT
Amikor egy civilizációban megszakad a szeretetteljes kapcsolat az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, az alábbi tünetek válnak uralkodóvá: az évszakok szabályos rendje megváltozik, az emberek tisztességtelen eszközökkel keresik a kenyerüket, eluralkodik a düh, a mohóság és a becstelenség. Az évszakok szabályos rendjének megváltozása az, amikor egy évszak jellemzői egy másikban nyilvánulnak meg: az esős évszak az őszbe tolódik, a gyümölcsök más évszakban érnek, a virágok más évszakban nyitnak. Az istentagadó ember mindig mohó, dühös és becstelen. Megélhetése érdekében bármire képes — becstelen vagy becsületes dologra egyaránt. Yudhiṣṭhira Mahārāja uralkodása idején e jelenségeknek nyoma sem volt. A király megdöbbent, amikor birodalmának isteni atmoszférájában e változásokat észrevette, s rögtön az Úr eltávozására gyanakodott. Aki becstelen úton keresi a kenyerét, az előbb-utóbb eltér kötelességétől. Mindenkinek vannak előírt kötelességei, a brāhmaṇáknak, a kṣatriyáknak, a vaiśyáknak és a śūdráknak egyaránt. Aki azonban eltér ezektől és másvalaki feladatát tekinti sajátjának, az becstelenül és helytelenül cselekszik. Az ember gazdagságra és hatalomra vágyva túlságosan kapzsi lesz, ha életének nincsen magasabb rendű célja, s azt gondolja, hogy ez a néhány évnyi földi élet jelent mindent. Az emberi társadalom minden ilyen hibájának a tudatlanság az oka. Ám egy hatalmas nap szórja ránk fényét a Śrīmad-Bhāgavatam formájában, hogy eloszlassa a tudatlanságot, legfőképpen ebben a bűnös korban.