HU/SB 3.6.5
5. VERS
- pareṇa viśatā svasmin
- mātrayā viśva-sṛg-gaṇaḥ
- cukṣobhānyonyam āsādya
- yasmin lokāś carācarāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pareṇa–az Úr által; viśatā–így belépve; svasmin–saját maga; mātrayā–egy teljes rész által; viśva-sṛk–az univerzális teremtés elemei; gaṇaḥ–mind; cukṣobha–átalakult; anyonyam–egyik a másikat; āsādya–elérte; yasmin–amelyben; lokāḥ–a bolygók; cara-acarāḥ–mozgó és mozdulatlan.
FORDÍTÁS
Ahogy az Úr teljes kiterjedéseként behatolt az anyagi teremtés elemeibe, azok egy gigantikus formává alakultak, amelyben az összes bolygórendszer, valamint minden mozgó és mozdulatlan teremtés nyugszik.
MAGYARÁZAT
A kozmikus teremtés elemei mind anyagból vannak, s térfogatuk nem növekedhet meg anélkül, hogy az Úr beléjük ne hatolna teljes részeként. Ez azt jelenti, hogy az anyag nem növekszik vagy csökken a lélek érintése nélkül. Az anyag a lélek terméke, és csakis akkor növekszik, ha kapcsolatba kerül a lélekkel. A kozmikus megnyilvánulás egésze nem magától vette fel gigantikus formáját, ahogy azt a csekély értelműek helytelenül gondolják. Amíg a lélek benne van az anyagban, az anyag képes szükség szerint növekedni, de a lélek nélkül az anyag nem nő többé. Amíg például a szellemi tudat jelen van egy élőlény anyagi testében, addig a test a szükséges nagyságúra növekszik, de a halott anyagi test, amelyben a szellemi tudat nincs jelen, nem nő többé. A Bhagavad-gītā második fejezete a szellemi tudat, nem pedig a test fontosságát hangsúlyozza. A teljes kozmikus test ugyanazon a folyamaton keresztül növekedett, mint amelyet mi tapasztalunk parányi testünkben. Az embernek nem szabad azonban ostobán azt gondolnia, hogy az univerzális forma gigantikus megnyilvánulásának az egyéni parányi lélek az oka. Az univerzális formát azért nevezik virāṭ-rūpának, mert a Legfelsőbb Úr teljes részeként jelen van benne.