HU/SB 1.7.22
22. VERS
- arjuna uvāca
- kṛṣṇa kṛṣṇa mahā-bāho
- bhaktānām abhayaṅkara
- tvam eko dahyamānānām
- apavargo ’si saṁsṛteḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
arjunaḥ uvāca—Arjuna azt mondta; kṛṣṇa—óh, Úr Kṛṣṇa; kṛṣṇa—óh, Úr Kṛṣṇa; mahā-bāho—Ő, aki Mindenható; bhaktānām—a bhakták; abhayaṅkara—félelmét eloszlatva; tvam—Te; ekaḥ—egyedül; dahyamānānām—akik szenvednek; apavargaḥ—a felszabadulás útja; asi—vannak; saṁsṛteḥ—anyagi szenvedések közepette.
FORDÍTÁS
Arjuna így szólt: Óh, Uram, Śrī Kṛṣṇa, Te vagy a Mindenható Istenség Személyisége! Energiáidnak nincs határa, ezért képes vagy rettenthetetlen bátorságot önteni bhaktáid szívébe. Az anyagi szenvedések tüzében mindenki egyedül Benned találhatja meg a felszabaduláshoz vezető utat.
MAGYARÁZAT
Arjuna tudatában volt az Úr Śrī Kṛṣṇa transzcendentális tulajonságainak, hiszen már tapasztalatot szerzett erről a kurukṣetrai csata során, ahol mindketten jelen voltak. Ezért Arjuna hiteles magyarázattal szolgálhat az Úr Kṛṣṇáról. Kṛṣṇa mindenható, s ami a legfontosabb, Ő ad bátorságot bhaktáinak. Az Úr bhaktája sohasem fél, mert az Úr védelmezi. Az anyagi létezés olyan, mint a lángoló erdőtűz, amelyet csakis az Úr Śrī Kṛṣṇa kegye olthat el. A lelki tanítómester az Úr kegyének képviselője, ezért az anyagi létezés tüzében égő ember az önmegvalósított lelki tanítómester átlátszó közegén keresztül kaphatja meg az Úr kegyének záporát. A lelki tanítómester szavai segítségével képes behatolni a szenvedő szívébe, hogy transzcendentális tudással töltse meg. Ez az egyedüli mód, hogy kioltsuk az anyagi létezés tüzét.