HU/SB 3.25.16
16. VERS
- ahaṁ mamābhimānotthaiḥ
- kāma-lobhādibhir malaiḥ
- vītaṁ yadā manaḥ śuddham
- aduḥkham asukhaṁ samam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aham—én; mama—enyém; abhimāna—a tévfelfogásból; utthaiḥ—létrejött; kāma—kéj; lobha—mohóság; ādibhiḥ—és a többi; malaiḥ—a tisztátalanságokból; vītam—megszabadult; yadā—amikor; manaḥ—az elme; śuddham—tiszta; aduḥkham—szenvedés nélkül; asukham—boldogság nélkül; samam—kiegyensúlyozott.
FORDÍTÁS
Amikor az ember teljesen megszabadul a kéj és a mohóság okozta tisztátlanságoktól, melyet az a tévfelfogása hoz létre, hogy a testet „én”-nek, a test tulajdonát „enyém”-nek tekinti, akkor elméje megtisztul. Ebben a tiszta állapotban az úgynevezett anyagi boldogság és szenvedés szintje fölé emelkedik.
MAGYARÁZAT
A kāma és a lobha az anyagi lét tünetei. Mindenki örökké arra vágyik, hogy birtokoljon valamit. Ebben a versben az áll, hogy a vágy és a mohóság a testtel való hamis azonosítás termékei. Amikor az ember megszabadul ettől a szennyeződéstől, elméje és tudata szintén megtisztul, s visszatér eredeti állapotába. Az elme, a tudat és az élőlény léteznek. Ha élőlényről beszélünk, az mindig magában foglalja az elmét és a tudatot. A feltételekhez kötött és a felszabadult élet közötti különbség akkor mutatkozik meg, amikor megtisztítjuk az elménket és a tudatunkat. Amikor ezek tiszták, az ember transzcendentálisan az anyagi boldogság és szenvedés fölé emelkedik.
Az Úr Kapila kezdetben azt mondta, hogy a tökéletes yoga képessé teszi az embert arra, hogy túllépjen az anyagi boldogság és boldogtalanság síkján. Most elmagyarázza, hogyan lehet ezt megtenni: meg kell tisztítani az elmét és a tudatot, s ez a bhakti-yoga folyamata segítségével lehetséges. Ahogy azt a Nārada-pañcarātra megmagyarázza, az elmét és az érzékeket meg kell tisztítani (tat-paratvena nirmalam). Az embernek az Úr odaadó szolgálatában kell használnia az érzékeit — ebből áll a folyamat. Az elmének valamivel foglalkoznia kell; nem tudunk benne ürességet teremteni. Vannak természetesen olyan emberek, akik ostobán azzal kísérleteznek, hogy az elmét üressé tegyék, de ez lehetetlen. Az egyetlen módszer, amellyel megtisztíthatjuk az elmét, ha elmerítjük Kṛṣṇában. Az elmét le kell foglalnunk valamivel. Ha Kṛṣṇával foglaljuk le, a tudat is természetszerűleg teljesen megtisztul, s az anyagi vágynak és mohóságnak nem lesz többé esélye, hogy megjelenjen.