HU/SB 3.28.11
11. VERS
- prāṇāyāmair dahed doṣān
- dhāraṇābhiś ca kilbiṣān
- pratyāhāreṇa saṁsargān
- dhyānenānīśvarān guṇān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prāṇāyāmaiḥ—a prāṇāyāma gyakorlásával; dahet—az ember megsemmisítheti; doṣān—szennyeződések; dhāraṇābhiḥ—az elme rögzítésével; ca—és; kilbiṣān—bűnös cselekedetek; pratyāhāreṇa—az érzékek visszatartása által; saṁsargān—anyagi kapcsolat; dhyānena—meditáció által; anīśvarān guṇān—az anyagi természet kötőerői.
FORDÍTÁS
A prāṇāyāma gyakorlásával az ember megszüntetheti fiziológiai állapotának szennyeződését, az elme rögzítésével pedig mentesülhet minden bűnös cselekedettől. Ha uralkodik az érzékein, megválhat az anyagi kapcsolattól, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva megszabadulhat az anyagi ragaszkodás három kötőerejétől.
MAGYARÁZAT
Az Āyur-veda orvostudománya szerint három dolog, a kapha, a pitta és a vāyu (a nyálka, az epe és a levegő) felelős a test fiziológiai állapotáért. A modern orvostudomány nem fogadja el ezt mint érvényes fiziológiai analízist, de az ősi Āyur-veda gyógymódja erre épül. Az Āyur-vedában leírt kezelés e három elem okával foglalkozik, melyeket a Bhāgavatam is sok helyen a test állapotának alapvető meghatározóiként említ. Ez a vers azt mondja, hogy a prāṇāyāma légzőfolyamat gyakorlása révén az ember megszüntetheti a fő fiziológiai elemek okozta szennyeződést, az elme rögzítésével megszabadulhat a bűnös cselekedetektől, az érzékek visszavonásával pedig megválhat az anyagi kapcsolattól.
Végső soron az embernek az Istenség Legfelsőbb Személyiségén kell meditálnia ahhoz, hogy felemelkedjen, s elérje a transzcendentális helyzetet, amikor többé nem hat rá az anyagi természet három kötőereje. A Bhagavad-gītā szintén megerősíti, hogy aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az nyomban felülemelkedik az anyagi természet három kötőerején, s azonnal felismeri, hogy ő Brahman. Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate. A yoga-rendszer minden gyakorlatának megtalálhatjuk a párját a bhakti-yogában, ám ebben a korszakban a bhakti-yogát követni sokkal könnyebb. Amit az Úr Caitanya vezetett be, nem egy új értelmezés. A bhakti-yoga megvalósítható folyamat, ami az énekléssel és a hallással kezdődik. A bhakti-yogának és a többi yogának ugyanaz az Istenség Személyisége a végső célja, ám az előbbit könnyű, az utóbbiakat pedig nehéz megvalósítani. Az embernek az elme rögzítése és az érzékek megzabolázása segítségével meg kell tisztítania fiziológiai állapotát, s akkor képes lesz elméjét az Istenség Legfelsőbb Személyiségére rögzíteni. Ezt nevezik samādhinak.