HU/SB 4.28.46
46. VERS
- yadā nopalabhetāṅghrāv
- ūṣmāṇaṁ patyur arcatī
- āsīt saṁvigna-hṛdayā
- yūtha-bhraṣṭā mṛgī yathā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; na—nem; upalabheta—érezte; aṅghrau—a lábban; ūṣmāṇam—meleget; patyuḥ—a férjének; arcatī—miközben szolgálta; āsīt—vált; saṁvigna—aggódó; hṛdayā—a szívben; yūtha-bhraṣṭā—férjétől megfosztva; mṛgī—az őzsuta; yathā—mint.
FORDÍTÁS
Miközben úgy szolgálta őt, hogy lábát masszírozta, érezte, hogy férje lába már nem meleg, s ebből megértette, hogy már eltávozott a testből. Nagy aggodalom töltötte el, amint egyedül maradt. Férje társasága nélkül úgy érezte magát, mint az őzsuta, amikor elszakítják a párjától.
MAGYARÁZAT
Amint a vér és a levegő áramlása megszűnik a testben, tudhatjuk, hogy a benne lakozó lélek eltávozott. A vérkeringés megszűnését abból lehet észrevenni, hogy a kezek és a lábak kihűlnek. Úgy lehet megállapítani, hogy él-e a test vagy sem, hogy megnézzük, ver-e a szív, és meleg-e a láb és a kéz.