HU/SB 6.4.24
24. VERS
- na yasya sakhyaṁ puruṣo ’vaiti sakhyuḥ
- sakhā vasan saṁvasataḥ pure ’smin
- guṇo yathā guṇino vyakta-dṛṣṭes
- tasmai maheśāya namaskaromi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; yasya—akinek; sakhyam—barátsága; puruṣaḥ—az élőlény; avaiti—ismeri; sakhyuḥ—legfelsőbb barátnak; sakhā—a barát; vasan—él; saṁvasataḥ—annak, aki vele él; pure—a testben; asmin—ez; guṇaḥ—az érzékelés tárgya; yathā—mint; guṇinaḥ—a megfelelő érzékszervének; vyakta-dṛṣṭeḥ—aki felügyel az anyagi megnyilvánulásra; tasmai—Neki; mahā-īśāya—a legfelsőbb irányítónak; namaskaromi—hódolatomat ajánlom.
FORDÍTÁS
Ahogyan az érzéktárgyak [a forma, az íz, az érintés, az illat és a hang] nem érthetik meg, hogyan érzékelik őket az érzékek, úgy a feltételekhez kötött lélek, noha a Felsőlélekkel együtt a testben lakozik, szintén nem értheti, hogyan irányítja az érzékeit a legfelsőbb lelki személy, az anyagi teremtés mestere. Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat ennek a Legfelsőbb Személynek, aki a legfelsőbb irányító!
MAGYARÁZAT
Az egyéni lélek és a Felsőlélek együtt élnek a testben. Ezt az Upaniṣadok is megerősítik, két madárhoz hasonlítva őket, akik barátokként ugyanazon a fán élnek. Az egyik madár a fa gyümölcsét eszi, a másik pedig csupán szemtanú és irányító. Noha az egyéni élőlény, akit a gyümölcsöt csipegető madárhoz hasonlítanak, barátjával, a Legfelsőbb Lélekkel együtt ül a fán, mégsem látja Őt. Valójában a Felsőlélek az, aki irányítja az érzékei működését az érzéktárgyak élvezetében, ahogyan azonban ezek az érzéktárgyak nem láthatják az érzékeket, úgy a feltételekhez kötött lélek sem láthatja az irányító lelket. A feltételekhez kötött léleknek vannak vágyai, a Legfelsőbb Lélek pedig teljesíti őket, de a feltételekhez kötött lélek nem láthatja a Legfelsőbb Lelket. Prajāpati Dakṣa hódolatát ajánlja a Legfelsőbb Léleknek, a Felsőléleknek, noha nem látja Őt. Egy másik példa erre az, ahogyan a közönséges állampolgárok a kormány irányítása alatt dolgoznak, ám nem értik, hogyan irányítják őket, vagy hogy mi is a kormány valójában. Ezzel kapcsolatban Madhvācārya a következő verset idézi a Skanda Purāṇából:
- yathā rājñaḥ priyatvaṁ tu
- bhṛtyā vedena cātmanaḥ
- tathā jīvo na yat-sakhyaṁ
- vetti tasmai namo ’stu te
„Ahogyan egy nagy intézmény különféle osztályainak szolgái nem látják a legfőbb, irányító vezért, akinek hatásköre alatt tevékenykednek, úgy a feltételekhez kötött lelkek sem látják a legfelsőbb barátot, aki a testükben lakozik. Ajánljuk hát tiszteletteljes hódolatunkat a Legfelsőbbnek, aki láthatatlan anyagi szemeink számára!”