HU/SB 7.8.30
30. VERS
- saṁrambha-duṣprekṣya-karāla-locano
- vyāttānanāntaṁ vilihan sva-jihvayā
- asṛg-lavāktāruṇa-keśarānano
- yathāntra-mālī dvipa-hatyayā hariḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saṁrambha—a nagy düh miatt; duṣprekṣya—nagyon nehéz ránézni; karāla—nagyon félelmetes; locanaḥ—szemek; vyātta—tágra nyitotta; ānana-antam—a szája szélét; vilihan—nyalogatva; sva-jihvayā—nyelvével; asṛk-lava—vérfoltokkal; ākta—bekent; aruṇa—vörös; keśara—sörény; ānanaḥ—és arc; yathā—mint; antra-mālī—belek füzéreivel díszített; dvipa-hatyayā—egy elefánt megölésével; hariḥ—az oroszlán.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Nṛsiṁhadeva száját és sörényét vércsöppek borították, s félelmetes, dühös szemeibe lehetetlen volt belenézni. Nyelvével a szája szélét nyalogatva, a Hiraṇyakaśipu hasából kitépett belek füzéreivel díszítve olyan volt, mint egy oroszlán, aki épp megölt egy elefántot.
MAGYARÁZAT
Az Úr Nṛsiṁhadeva arcán a szőr a vércsöppektől egészen vörös lett, s rendkívül szép volt. Karmaival szakította fel Hiraṇyakaśipu hasát, majd kitépte a démon beleit, melyeket aztán füzérként viselt. Mindez azonban csak emelte a szépségét. Nagyon félelmetesnek tűnt, akár egy oroszlán, aki épp egy elefánttal küzdött meg.