HU/SB 9.14.37
37. VERS
- striyo hy akaruṇāḥ krūrā
- durmarṣāḥ priya-sāhasāḥ
- ghnanty alpārthe ’pi viśrabdhaṁ
- patiṁ bhrātaram apy uta
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
striyaḥ—nők; hi—valójában; akaruṇāḥ—kegyetlen; krūrāḥ—ravasz; durmarṣāḥ—türelmetlen; priya-sāhasāḥ—a saját örömük érdekében bármit megtesznek; ghnanti—megölik; alpa-arthe—egy apró dologért; api—valójában; viśrabdham—hűséges; patim—férjet; bhrātaram—fivért; api—szintén; uta—mondják.
FORDÍTÁS
A nők általában kegyetlenek és fortélyosak. A legkisebb sértést sem tűrik el. Saját boldogságukért bármilyen vallástalan dologra képesek, s így még attól sem riadnak vissza, hogy hűséges férjüket vagy fivérüket megöljék.
MAGYARÁZAT
Purūravā király nagyon ragaszkodott Urvaśīhoz, Urvaśī azonban annak ellenére, hogy ő hűséges volt hozzá, mégis elhagyta. Urvaśī látta, hogy a király csak elvesztegeti a ritkán elnyerhető emberi létet, ezért őszintén feltárta előtte, milyen a női természet. Természetéből adódóan a nő férje legcsekélyebb sértését is úgy torolja meg, hogy elhagyja őt, sőt, ha kell, akár meg is öli. A férjéről nem is beszélve még a fivérét is képes megölni. Ilyen a női természet. Ezért ha az anyagi világban a nőket nem tanítjuk arra, hogy legyenek erényesek, és legyenek hűségesek a férjükhöz, nem lehet béke és jólét a társadalomban.