HU/SB 10.13.11
11. VERS
- bibhrad veṇuṁ jaṭhara-paṭayoḥ śṛṅga-vetre ca kakṣe
- vāme pāṇau masṛṇa-kavalaṁ tat-phalāny aṅgulīṣu
- tiṣṭhan madhye sva-parisuhṛdo hāsayan narmabhiḥ svaiḥ
- svarge loke miṣati bubhuje yajña-bhug bāla-keliḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bibhrat veṇum—a fuvolát ott tartva; jaṭhara-paṭayoḥ—a feszes ruha és a hasa között; śṛṅga-vetre—a bivalykürtöt és a tehénhajtó botot egyaránt; ca—szintén; kakṣe—a derékon; vāme—a bal oldalon; pāṇau—kézbe véve; masṛṇa-kavalam—nagyon finom rizsből és a legkiválóbb túróból készült étel; tat-phalāni—hozzáillő gyümölcsdarabok, például bael gyümölcs; aṅgulīṣu—az ujjak között; tiṣṭhan—így maradt; madhye—középen; sva-pari-suhṛdaḥ—saját bensőséges társai; hāsayan—megnevettetve őket; narmabhiḥ—tréfás szavakkal; svaiḥ—sajátja; svarge loke miṣati—miközben a mennyei bolygók, Svargaloka lakói nézték a csodálatos jelenetet; bubhuje—Kṛṣṇa élvezte; yajña-bhuk bāla-keliḥ—noha Ő a yajña során fogad el felajánlásokat, gyermekkori kedvteléseinek kedvéért barátai, a tehénpásztorfiúk körében nagy örömmel és élvezettel kóstolgatta az ételeket.
FORDÍTÁS
Kṛṣṇa yajña-bhuk — azaz egyedül a yajña-felajánlásokat fogyasztja el —, de hogy bemutassa gyermekkori kedvteléseit, most fuvoláját a jobb oldalán dereka és feszes ruhája közé tűzve ült ott, bivalykürtjével és tehénhajtó botjával a bal oldalán. Kezében egy nagyon finom, joghurtból és rizsből készült ételt tartott, ujjai között egy hozzáillő gyümölcs darabkáival, s úgy ült, akár a lótuszvirág örve. Miközben evett, előre, a barátai felé nézett, tréfálkozott velük, s boldog nevetésre fakasztotta őket. A mennyek lakói megdöbbenve figyelték, amint az Istenség Személyisége, aki csak a yajña során eszik, most barátaival falatozott az erdőben.
MAGYARÁZAT
Amikor Kṛṣṇa barátaival, a tehénpásztorfiúkkal evett, egy méhecske röpült oda, hogy részt vegyen a lakomán. Kṛṣṇa tréfálkozni kezdett: „Miért jöttél ide zavarni az Én brāhmaṇa barátomat, Madhumaṅgalát? Meg akarsz ölni egy brāhmaṇát! Ez nem helyes.” Lakomájuk közben ilyen mulatságos beszélgetések hangzottak el, s a fiúk mind nevettek, és nagyon jól érezték magukat. A felsőbb bolygók lakói ámulva nézték, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki csak akkor eszik, amikor yajñát ajánlanak fel Neki, most úgy falatozik barátaival az erdőben, mint egy közönséges gyermek.