HU/BG 8.24

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - NYOLCADIK FEJEZET: A Legfelsőbb elérése

BG 8.23 - BG 8.25

Template:RandomImageHu

24. VERS

agnir jyotir ahaḥ śuklaḥ

ṣaṇ-māsā uttarāyaṇam

tatra prayātā gacchanti

brahma brahma-vido janāḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

agniḥ – tűz; jyotiḥ – fény; ahaḥ – nappal; śuklaḥ – a telő hold két hete; ṣaṭ-māsāḥ – a hat hónap; uttara-ayanam – amikor a Nap az északi féltekén jár; tatra – ott; prayātāḥ – akik eltávoznak; gacchanti – elmennek; brahma – az Abszolúthoz; brahma-vidaḥ – akik ismerik az Abszolútat; janāḥ – személyek.

FORDÍTÁS

A Legfelsőbb Brahmant ismerők úgy érik el e Legfelsőbbet, hogy vagy nappal egy kedvező pillanatban, vagy a tűzisten befolyásának idején, vagy a fényben, vagy a telő hold két hetében, vagy a Nap északi pályájának hat hónapja alatt távoznak el a világból.

MAGYARÁZAT

Amikor a tűzről, a fényről, a nappalról és a telő hold két hetéről olvasunk, tudnunk kell, hogy mindegyik fölött egy félisten uralkodik, s ők engednek szabad utat a léleknek. A halál pillanatában az elme visz el bennünket új életünkhöz. Ha valaki az említett időpontokban hagyja el testét, akár véletlenül, akár szándékosan, az eljuthat a személytelen brahmajyotiba. A yogában jártas misztikusok képesek kiválasztani a megfelelő időpontot és helyet testük elhagyására. Mások erre nem képesek – ha véletlenül egy kedvező pillanatban távoznak el, akkor nem térnek vissza a születés és halál körfolyamatába, másképp azonban minden esélyük megvan erre. Ám a tiszta Kṛṣṇa-tudatú bhaktának – akár kedvező, akár kedvezőtlen időpontban, akár saját akaratából, akár véletlenül hagyja el a testét – nem kell félnie attól, hogy visszatér.