HU/BG 9.9
9. VERS
- na ca māṁ tāni karmāṇi
- nibadhnanti dhanañjaya
- udāsīna-vad āsīnam
- asaktaṁ teṣu karmasu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na – sohasem; ca – szintén; mām – Engem; tāni – mindazok; karmāṇi – a tettek; nibadhnanti – megkötnek; dhanañjaya – ó, gazdagság meghódítója; udāsīna-vat – semlegesként; āsīnam – létezem; asaktam – vonzódás nélkül; teṣu – azokhoz; karmasu – a tettekhez.
FORDÍTÁS
Ó, Dhanañjaya, ezek a tettek nem köthetnek meg Engem. Mindig kívül állok mindezen anyagi tetteken, mintha semleges lenne helyzetem.
MAGYARÁZAT
Ne gondolja senki e vers alapján, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljesen tétlen. Lelki világában Ő mindig tevékeny. A Brahma-saṁhitā (5.6) elmondja: ātmārāmasya tasyāsti prakṛtyā na samāgamaḥ. „Mindig örökkévaló, gyönyörrel teli lelki tetteit végzi, ám az anyagi tettekhez nincs köze.” Az anyagi tetteket különféle energiái végzik. Az Úr a teremtett világ anyagi tetteiben mindig semleges. Ebben a versben az udāsīna-vat szó utal arra, hogy Ő semleges. Noha Ő irányítja a legparányibb anyagi működést is, mégis semleges marad. Ezzel kapcsolatban a bírói székben ülő bíró példáját lehet megemlíteni, akinek parancsára oly sok minden történik: valakit felakasztanak, másvalakit börtönbe zárnak, megint másokat pénzzel jutalmaznak. Maga a bíró azonban pártatlan, akár nyereségről, akár veszteségről van szó. Hozzá hasonlóan az Úr is mindig semleges, noha keze minden tettben benne van. A Vedānta-sūtra (2.1.34) szerint – vaiṣamya-nairghṛṇye na – Ő nem az anyagi világ kettősségeiben él, hanem transzcendentális azokhoz képest. Az anyagi világ teremtéséhez és megsemmisítéséhez sem ragaszkodik – az élőlények előző tetteik szerint születnek meg a különböző létformákban, s az Úr nem avatkozik közbe.