HU/BG 16.22
22. VERS
- एतैर्विमुक्तः कौन्तेय तमोद्वारैस्त्रिभिर्नरः ।
- आचरत्यात्मनः श्रेयस्ततो याति परां गतिम् ॥२२॥
- etair vimuktaḥ kaunteya
- tamo-dvārais tribhir naraḥ
- ācaraty ātmanaḥ śreyas
- tato yāti parāṁ gatim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etaiḥ – ezektől; vimuktaḥ – megszabadulva; kaunteya – ó, Kuntī fia; tamaḥ-dvāraiḥ – a tudatlanság kapuitól; tribhiḥ – a háromfélétől; naraḥ – az ember; ācarati – végez; ātmanaḥ – az önvalónak; śreyaḥ – hasznos; tataḥ – ezután; yāti – eléri; parām – a legfelsőbb; gatim – célt.
FORDÍTÁS
Ó, Kuntī fia! Aki kikerülte a pokol e három kapuját, az olyan tettekbe fog, melyek elősegítik az önmegvalósítást. Ily módon fokozatosan eléri a legfelsőbb célt.
MAGYARÁZAT
Nagyon kell óvakodnunk az emberi élet e három ellenségétől, a vágytól, a dühtől és a mohóságtól. Minél jobban megszabadul valaki ezektől, léte annál inkább megtisztul, s így képes lesz betartani a védikus írások szabályait és előírásait. Az emberi élet szabályozó elveinek követésével az ember fokozatosan eljuthat a lelki önmegvalósítás szintjére. Ha annyira szerencsés, hogy ezeket követve eléri a Kṛṣṇa-tudat síkját, biztos siker vár rá. A védikus irodalom leírja a tettek és visszahatások útját, hogy segítsen az embernek eljutnia a megtisztulásig. Az egész folyamat alapját a vágy, a mohóság és a düh elhagyása jelenti. Az ennek módjáról szóló tudás tanulmányozásával az ember elérheti az önmegvalósítás legmagasabb fokát, amely az odaadó szolgálatban tetőzik, az odaadó szolgálat révén pedig a feltételekhez kötött lélek kétségtelenül felszabadul. A védikus rendszerben emiatt egy négy osztályból (a kasztokból) és négy életformából (a négy lelki rendből) álló intézményt találunk. A különféle kasztokra, illetve rendekre megfelelő előírások és szabályok vonatkoznak, s ha valaki képes ezeket betartani, automatikusan a lelki megvilágosodás legmagasabb szintjére emelkedhet, s azon túl felszabadulásához már semmi kétség nem fér.