HU/BG 18.3
3. VERS
- त्याज्यं दोषवदित्येके कर्म प्राहुर्मनीषिणः ।
- यज्ञदानतपःकर्म न त्याज्यमिति चापरे ॥३॥
- tyājyaṁ doṣa-vad ity eke
- karma prāhur manīṣiṇaḥ
- yajña-dāna-tapaḥ-karma
- na tyājyam iti cāpare
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tyājyam – el kell hagyni; doṣa-vat – mint rosszat; iti – ily módon; eke – ezeknek; karma – a tetteit; prāhuḥ – mondják; manīṣiṇaḥ – a nagy gondolkodók; yajña – az áldozatnak; dāna – az adományozásnak; tapaḥ – és a vezeklésnek; karma – a tetteit; na – sohasem; tyājyam – kell abbahagyni; iti – így; ca – és; apare – mások.
FORDÍTÁS
Némely tanult ember úgy véli, hogy mindenfajta gyümölcsöző tett rossz, ezért fel kell hagyni velük, míg más bölcsek azt állítják, hogy az áldozat, adományozás és vezeklés tetteivel sohasem szabad felhagyni.
MAGYARÁZAT
A védikus irodalomban sok olyan dolog akad, ami vitára adhat okot. Az egyik helyen azt olvashatjuk, hogy áldozat során lehet állatot ölni, míg egy másik helyen azt, hogy az állat megölése elítélendő. A védikus irodalom ajánlja az állatáldozatot, ez azonban nem tekinthető ölésnek, hiszen az áldozat új életet ad az állatnak. Az állat néha egy újabb állati testet ölt, miután feláldozták, néha pedig rögtön emberi testbe kerül. A bölcsek véleménye azonban megoszlik erről. Némelyikük szerint minden esetben kerülni kell az állatok elpusztítását, mások viszont azt állítják, hogy bizonyos áldozatok során ez helyes. Most maga az Úr tisztázza majd az áldozati tevékenységekre vonatkozó különböző véleményeket.