HU/BG 4.28
28. VERS
- द्रव्ययज्ञास्तपोयज्ञा योगयज्ञास्तथापरे ।
- स्वाध्यायज्ञानयज्ञाश्च यतयः संशितव्रताः ॥२८॥
- dravya-yajñās tapo-yajñā
- yoga-yajñās tathāpare
- svādhyāya-jñāna-yajñāś ca
- yatayaḥ saṁśita-vratāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dravya-yajñāḥ – a javaikat feláldozók; tapaḥ-yajñāḥ – a vezeklést áldozók; yoga-yajñāḥ – a nyolcfokú yogával áldozók; tathā – így; apare – mások; svādhyāya – a Védák tanulmányozásával; jñāna-yajñāḥ – a transzcendentális tudásban tett fejlődéssel áldozók; ca – is; yatayaḥ – megvilágosodnak; saṁśita-vratāḥ – szigorú fogadalmakat tevők.
FORDÍTÁS
Vannak, akik szigorú fogadalmakat téve azáltal világosodnak meg, hogy feláldozzák javaikat, nehéz lemondásokat végeznek, a nyolcfokú misztika yogáját gyakorolják, vagy a Védákat tanulmányozzák, hogy fejlődhessenek a transzcendentális tudásban.
MAGYARÁZAT
Ezeket az áldozatokat több kategóriába lehet sorolni. Vannak emberek, akik különféle jótékony adományok formájában áldozzák fel javaikat. Indiában a gazdag kereskedők közössége és a hercegi családok sokféle jótékonysági intézményt nyitnak – dharma-śālākat, anna-kṣetrákat, atithi-śālākat, anāthālayákat és vidyā-pīṭhákat. Más országokban is szép számmal akadnak kórházak, idősotthonok és hasonló jótékonysági létesítmények, melyek a szegények és elesettek etetéséről, oktatásáról és orvosi kezeléséről gondoskodnak. Az efféle jótékonysági cselekedeteket együttesen dravyamaya-yajñának hívják. Vannak, akik egy magasabb színvonalú élet vagy az univerzum felsőbb bolygóinak elérése reményében önszántukból mindenféle vezeklést vállalnak magukra, mint amilyen a candrāyaṇa vagy a cāturmāsya. Ők szigorú fogadalmakat tesznek, és meghatározott szabályok szerint élik az életüket. Aki betartja a cāturmāsya fogadalmát, az az év négy hónapján át (júliustól októberig) nem borotválkozik, tartózkodik bizonyos ételektől, csak egyszer eszik egy nap, és nem mozdul ki otthonról. A kényelmes élet efféle feláldozását tapomaya-yajñának nevezik. Mások különféle misztikus yogákat gyakorolnak, például Patañjali yoga-rendszerét, hogy az Abszolút létébe olvadjanak, vagy a haṭha- illetve aṣṭāṅga-yogával foglalkoznak, hogy bizonyos képességekre tegyenek szert. Vannak, akik a szent zarándokhelyeket látogatják sorra. E tevékenységeket együttesen yoga-yajñának hívják, olyan áldozatoknak, melyeknek célja egy bizonyos fajta tökéletesség elérése ebben az anyagi világban. Vannak olyanok, akik a különféle védikus írásokat tanulmányozzák, főleg az upaniṣadokat és a Vedānta-sūtrát, más szóval a sāṅkhya filozófiát. Ezeket összefoglaló néven svādhyāya-yajñának, a tanulás áldozatának nevezik. Ezek a yogīk valamennyien hűségesen végrehajtják a különféle áldozatokat, s egy magasabb rendű életre törekszenek. A Kṛṣṇa-tudat azonban egészen más: ez a Legfelsőbb Úr közvetlen szolgálatát jelenti. A Kṛṣṇa-tudatot az említett áldozatfajták egyikével sem lehet elérni – kizárólag az Úr és az Ő hiteles bhaktája kegye teszi azt lehetővé. A Kṛṣṇa-tudat éppen ezért transzcendentális.