HU/Prabhupada 0383 - Magyarázat a Gaura pahūhoz

Előző oldal - videó 0382

Következő oldal - videó 0384

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

Purport to Gaura Pahu -- Los Angeles, January 10, 1969

Gaura pahū nā bhajiyā goinu, prema-rathana-dhana helāya hārāiṅu. Ez egy másik dal Narottama dasa Thakura-tól. Azt mondja, hogy "Meghívtam a spirituális halálomat azzal, hogy nem imádtam az Úr Caitanyát." Gaura pahū nā bhajiyā goinu. Gaura pahu azt jelenti "Úr Caitanya". Nā bhajiyā, "imádat nélkül". Goinu, "Meghívtam a spirituális halált." És adhane yatane kari dhanu tainu. "Miért hívtam meg a spirituális halált?" Mert olyasmivel foglalom el magam, ami haszontalan és elutasítottam az életem valódi célját." Az 'adhana' azt jelenti értéktelen dolgok. És a 'dhana' azt jelenti értékek. Tehát valójában mindegyikünk elhanyagolja a spirituális felszabadulását, az anyagi érzékkielégítéssel foglaljuk el magunkat, és ezért elveszítjük ezen emberi létforma kínálta lehetőséget, hogy felemelkedjünk a spirituális síkon. Ezt az emberi létformát kiváltképp azért kapta a feltételekhez kötött lélek, hogy éljen a spirituális felszabadulás lehetőségével. Tehát bárki, akit nem érdekel a spirituális felszabadulás, ő a spirituális halált hívja meg. A spirituális halál azt jelenti, hogy elfelejtjük önmagunkat, hogy lelkek vagyunk. Ez a spirituális halál. Tehát az állati lét csupa feledés. Őket képtelenség emlékeztetni arra, hogy ők nem ez a test, hogy különböznek a testüktől. Ez csak ebben az emberi testben, ebben az emberi létormában lehetséges, az ember megértheti, hogy nem azonos a testével, hogy valójában lélek. A Hare Krisna mantra éneklésével az ember könnyen megértheti ezt a tényt, és az Úr Caitanya imádatával, és elveinek, és útjának a követésével, az ember énekelheti a Hare Krisnát, és könnyedén a spirituális megértés síkjára léphet. De Narottama dasa Thakura a mi nevünkben azt mondja, hogy mi ezt elhanyagoljuk. Ezért a spirituális halált hívjuk meg.

Ez után azt mondja: prema-rathana-dhana helāya hārāiṅu. A spirituális élet azt jelenti, hogy kifejlesztjük magunkban az igaz szeretetet. Mindenki mondja, hogy szerelem. Annyi táblán és újságban látjuk, "szeretet, szerelem". De ebben nincs szeretet. Ez illúzió. Ez mind kéj. Szeretem a részegséget, szeretem a szexet, vagy hasonló dolgokat... Ez folyik a világban. Tehát valójában a szeretet azt jelenti... A Szeretet ez a szó, csak Krisnával, az Istennel kapcsolatban használható. Mert ezért alkottak minket. A szeretet azt jelenti, hogy szeretjük Krisnát. Ezt várják el. Ez spirituális szeretet. Tehát prema-rathana. Elérhetem a szeretet e transzcendentális helyzetét, de nem törődöm ezzel. Ezért a spirituális halálomat hívom meg. És ezek a dolgok a múltbeli bűneim miatt történnek velem. Mindenki, aki ilyen anyagi testet kapott, a múltban elkövetett bűnei miatt kapta. Néha jámbor tetteket követünk el. Valójában amíg valaki ilyen anyagi testet kap, addig nem beszélhetünk jámbor tettekről. A jámbor tettek azt jelentik, hogy nincs többé anyagi test. Ezek a jámbor tettek. Máskülönben tényként kezelhetjük, hogy még az Úr Brahma, aki a legfőbb élőlény ebben az Univerzumban, és aki elképzelhetetlenül hosszú ideig él, nagyon hatalmas, mégis bűnösnek tekinthetjük, hiszen anyagi testet kapott. Tehát egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedünk, és egyik anyagi testet kapjuk a másik után a bűneink következtében. A Bhagavata kijelenti, hogy az emberek nem tudják, hogy az érzékkielégítésük miatt újra testet kell ölteniük. És a test az oka az anyagi gyötrelemnek. Mert anyagi testtel rendelkezünk, ezért fejfájást, hasfájást érzünk, mindenféle dolgokat érzünk. De mihelyt kikerülünk ebből az anyagi testből, megszűnnek az anyagi gyötrelmeink. Egyszerűen gyönyör-teli élet. Brahma-bhūtaḥ prasannātmā (BG 18.54). A prasannātmā azt jelenti 'gyönyör-teli', amint valaki spirituális életbe kezd. A múltban elkövetett bűneim következtében, nincsen meg ez a lehetőségem. Apana kara mada seva...

Miért történik mindez? Sat-saṅga chāḍi khainu asatyera vilāsa. "Feladtam a bhaktákkal való társulást, és átlagos ostoba emberekkel társulok." Asatyera. Asat és sat. A 'sat' azt jelenti lélek. És az 'asat' anyagot jelent. Tehát az anyagi ragaszkodással való társulás azt jelenti, hogy belebonyolódunk az anyagba, és ez feltételekhez kötött életet eredményez. Ezért az embernek bhakták társaságát kell keresnie. Satāṁ prasaṅgād mama vīrya-saṁvido. Az ember csak bhakták társaságában érthet meg dolgokat Istenről. Ezért ajánljuk ezt a Krisna tudatos mozgalmat, közösséget. Azt láthatjátok, hogy ha valaki ebbe a közösségbe jön, pár nap vagy pár hét társulás után, tudatossá válik, és avatást kér, és tovább szeretne fejlődni. Ezért ez a társulás nagyon fontos. Azok akik különböző templomokat és központokat vezetnek, nagyon felelősségteljesnek kell lenniük, mert minden az őszinte cselekedeteiken és a jellemükön múlik. ha nem őszinték, akkor az nem lesz hatékony. Valaki talán jön és társul velünk, de ha nem vagyunk őszinték, akkor nem lesz hatékony. De ha a bhakták őszinték, bárki aki kapcsolatba kerül velük meg fog változni. Ez a titok. Sat-saṅga chāḍi asatyera vilāsa. Amint feladjuk a bhaktákkal való társulást, Maya elkap minket. Amint elhagyjuk ezt a társulást, Maya azt mondja "Igen, gyere társulj velem." Társulás, közösség nélkül az ember nem képes semleges maradni. Ez nem lehetséges. Vagy Mayával társul, vagy Krisnával. Tehát mindenkinek nagyon komolyan kell vennie a bhaktákkal, Krisnával történő társulást.

Krisna azt jelenti... Amikor Krisnáról beszélünk, "Krisna" alatt azt értjük, hogy Krisna és a bhaktái. Krisna sosincs egyedül. Kṛṣṇa Rādhārāṇīval van. Rādhārāṇī a gopikkal. És Krisna a tehénpásztor fiúkkal. Nem a személytelen filozófiát valljuk. Krisnát nem egyedül látjuk. Hasonlóan, Krisna azt jelenti, Krisna bhaktáival. A Krisna tudat tehát azt jelenti, hogy Krisna bhaktáival társulunk. Viṣaya viṣama viṣa satata khāinu. És Narottama dasa Thakura azt mondja, "Mindig a legveszélyesebb mérget ittam ami az érzékkielégítés." Viṣaya viṣama viṣa. A 'viṣaya' azt jelenti érzékkielégítés. Evés, alvás, párzás és védekezés. Ezeket nevezik viṣaya-nak. És a 'visama' azt jelenti 'veszélyesen'. A 'visa' pedig 'mérget' jelent. Ha valaki az élet eme négy tevékenységében foglalja el magát, ugyan úgy, mint az állatok. Akkor erre úgy tekinthetünk, hogy egyszerűen mérget iszik. Ennyi az egész. Viṣaya viṣama satata khāinu. "Tudom, hogy ez méreg, de annyira megrészegültem, hogy minden pillanatban ezt a mérget iszom." Gaura-kīrtana-rase magana nā painu. "És nem vagyok képes arra, hogy bevonjam magam a sankirtana mozgalomba, amit az Úr Caitanya indított." Ó, ezek a tények. Akik túlságosan ragaszkodnak az anyagi életmódhoz, vagy mindig az érzékkielégítés mérgét isszák, őket nem vonzza a sankirtana mozgalom.

És végül Narottama dasa Thakura elmélkedik. Ezzel önmagunkat ábrázolva. Ha valaki eljut az elmélkedés ezen szintjére, az is nagyon jó. Azonnal megtisztul. Az elmélkedés megtisztulást jelent. Ezért azt mondja, keno vā āchaya prāṇa kichu bali... "Miért élek? Nem társultam bhaktákkal, nem veszek részt a sankirtana mozgalomban. Nem értem ki Krisna, nem értem ki az Úr Caitanya. Akkor miért élek?" Ez az elmélkedés. "Mi számomra a boldogság? Milyen dolgokból meritek örömöt? Miért élek?" Narottama dāsa kena nā gela. "Miért nem haltam meg már réges-régen?" Meg kellett volna halnom. Mi az értelme az életemnek? Ez tehát nem Narottama dasa Thakura elmélkedése. Mindannyiunknak úgy kellene gondolkoznunk, "ha nem tudunk bhaktákkal társulni, ha nem értjük mi a Krisna tudatos mozgalom, ha nem lépünk kapcsolatba az Úr Caitanyával és követőivel, akkor jobban járok ha meghalok. És akkor nem lesz újabb vezeklés."