HU/SB 1.8.13
13. VERS
- vyasanaṁ vīkṣya tat teṣām
- ananya-viṣayātmanām
- sudarśanena svāstreṇa
- svānāṁ rakṣāṁ vyadhād vibhuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vyasanam—nagy veszély; vīkṣya—láttán; tat—az; teṣām—övék; ananya—nincs más; viṣaya—mód; ātmanām—így hajlandó; sudarśanena—Śrī Kṛṣṇa kerekével; sva-astreṇa—a fegyverrel; svānām—saját bhaktáinak; rakṣām—védelmezése; vyadhāt—megtette; vibhuḥ—a Mindenható
FORDÍTÁS
Miután a mindenható Istenség Személyisége, Śrī Kṛṣṇa látta, hogy tiszta bhaktáit, akik teljesen meghódolt lelkek voltak, nagy veszély fenyegeti, megragadta Sudarśana cakráját, hogy megvédelmezze őket.
MAGYARÁZAT
Az Aśvatthāmā által működésbe hozott halálos fegyver, a brahmāstra hasonló volt a nukleáris fegyverekhez, csak sugárzása és hője volt nagyobb. A brahmāstra egy magasabb rendű tudomány terméke, mert a finom fizikai hang hozza létre, egy mantra, amelyet a Védákban találunk lejegyezve. E fegyver másik előnye az, hogy nem vak, mint a nukleáris fegyverek, mert alkalmas arra, hogy csakis a célra irányítsák, és semmi másra. Aśvatthāmā azért vetette be ezt a fegyvert, hogy végezzen a Pāṇḍu család férfi tagjaival. Így aztán bizonyos értelemben veszélyesebb volt az atombombáknál, mert a legvédettebb helyre is be tudott hatolni, és sosem tévesztett célt. Az Úr Śrī Kṛṣṇa tudta ezt, ezért saját fegyveréhez folyamodott, hogy megvédje bhaktáit, akiknek Ő volt a mindenük. A Bhagavad-gītāban az Úr ígéretet tett, hogy bhaktáit sohasem lehet legyőzni. Ő a bhakták által végzett odaadó szolgálat minősége vagy mértéke szerint viselkedik velük. A versben az ananya-viṣayātmanām szó nagyon jelentős. A Pāṇḍavák teljes mértékben az Úr védelmére bízták magukat, bár maguk is mind nagy harcosok voltak. Az Úr azonban még a legnagyobb harcosokkal sem törődik, és egyetlen pillanat alatt legyőzi őket. Mikor az Úr látta, hogy a Pāṇḍaváknak nincs elég idejük, hogy semlegesítsék Aśvatthāmā brahmāstráját, saját fegyverét ragadta meg, azt kockáztatva, hogy megtöri fogadalmát. Bár a kurukṣetrai csata már majdnem véget ért, fogadalma alapján mégsem lett volna szabad fegyvert fognia. Ám a veszély nagyobb volt annál, mint hogy fogadalmának betartásával törődjön. Az Urat úgy is ismerik, mint bhakta-vatsala, vagyis aki szereti bhaktáját, s ezért inkább továbbra is bhakta-vatsala maradt, mintsem hogy csupán világi moralista legyen, aki sohasem töri meg ünnepélyes fogadalmát.