HU/BG 6.44
44. VERS
- पूर्वाभ्यासेन तेनैव ह्रियते ह्यवशोऽपि सः ।
- जिज्ञासुरपि योगस्य शब्दब्रह्मातिवर्तते ॥४४॥
- pūrvābhyāsena tenaiva
- hriyate hy avaśo ’pi saḥ
- jijñāsur api yogasya
- śabda-brahmātivartate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pūrva – előző; abhyāsena – gyakorlata által; tena – azáltal; eva – bizony; hriyate – vonzódik; hi – biztosan; avaśaḥ – természetes módon; api – is; saḥ – ő; jijñāsuḥ – kíváncsi; api – még; yogasya – a yogáról; śabda-brahma – a szentírások rituális elvei; ativartate – felett áll.
FORDÍTÁS
Előző élete isteni tudata folytán természetes módon vonzódni kezd a yoga elveihez, anélkül hogy kutatna utánuk. Az ilyen tudásra vágyó transzcendentalista mindig felette áll a szentírások rituális elveinek.
MAGYARÁZAT
Az emelkedett yogīk nem sokat törődnek az írások rítusaival, ám a yoga elveit, melyek a tökéletes Kṛṣṇa-tudathoz, a yoga legtökéletesebb szintjének eléréséhez segíthetik őket, természetes módon vonzónak találják. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 3.33.7) így ír azzal kapcsolatban, hogy a fejlett transzcendentalisták figyelmen kívül hagyják a védikus rítusokat:
- aho bata śva-paco ’to garīyān
- yaj-jihvāgre vartate nāma tubhyam
- tepus tapas te juhuvuḥ sasnur āryā
- brahmānūcur nāma gṛṇanti ye te
„Ó, Uram! Akik szent nevedet éneklik, rendkívül magas szinten állnak a lelki életben, még akkor is, ha kutyaevők családjában születtek. Nem férhet hozzá kétség, hogy elvégeztek már minden vezeklést és áldozatot, megfürödtek valamennyi szent helyen, s áttanulmányozták az összes szentírást.”
Híres példa erre Haridāsa Ṭhākura esete, akit az Úr Caitanya egyik legfontosabb tanítványaként fogadott el. Haridāsa Ṭhākurát, noha muszlim családban született, az Úr Caitanya a nāmācārya helyzetébe emelte, amiatt, hogy szigorúan betartotta fogadalmát, s mindennap háromszázezerszer mondta ki az Úr szent nevét: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Örökké az Úr szent nevét énekelte, s ez bizonyítja, hogy előző életében már elvégezte a Védák által előírt összes rítust, amit śabda-brahmának hívnak. Amíg tehát az ember nem tisztul meg, addig nem képes sem a Kṛṣṇa-tudat elveit követni, sem pedig az Úr szent nevét, a Hare Kṛṣṇa mantrát énekelni.