HU/SB 1.18.34
34. VERS
- brāhmaṇaiḥ kṣatra-bandhur hi
- gṛha-pālo nirūpitaḥ
- sa kathaṁ tad-gṛhe dvāḥ-sthaḥ
- sabhāṇḍaṁ bhoktum arhati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brāhmaṇaiḥ—a brāhmaṇa rend által; kṣatra-bandhuḥ—a kṣatriyák fiai; hi—bizonyára; gṛha-pālaḥ—a házőrző kutya; nirūpitaḥ—nevezett; saḥ—ő; katham—milyen alapon; tat-gṛhe—a házában (a mesternek); dvāḥ-sthaḥ—az ajtónál maradva; sa-bhāṇḍam—ugyanabból a tálból; bhoktum—enni; arhati—megérdemel.
FORDÍTÁS
A királyi rendek leszármazottait házőrző kutyáknak nevezik, és az ajtónál kell maradniuk. Milyen alapon léphet be egy kutya a házba, azt követelve, hogy egy tányérból ehessen gazdájával?
MAGYARÁZAT
A tapasztalatlan brāhmaṇa fiú minden bizonnyal tudta, hogy a király vizet kért az apjától, apja pedig nem válaszolt. Műveletlen gyerekhez illően arcátlanul meg akarta magyarázni apja udvariatlanságát. Egyáltalán nem sajnálta, hogy a király nem részesült méltó fogadtatásban, sőt a helytelen tett mellé állt, a Kali-yuga brāhmaṇáira jellemző módon. A királyt egy házőrző kutyához hasonlította, aki hibát követett el, amikor betért egy brāhmaṇa otthonába és vizet kért tőle a brāhmaṇa edényéből. A kutyát kétségkívül gazdája neveli föl, de ez nem jelenti azt, hogy a kutya követelheti, hogy egy tányérból ehessen és ihasson vele. Az áltekintély mentalitása az oka a tökéletes társadalmi rend széthullásának, és amint láthatjuk, egy brāhmaṇa tapasztalatlan fia indította mindezt útjára. Ahogy egy kutyának sohasem szabad bemennie a szobába a kandallóhoz, annak ellenére sem, hogy gazdája nevelte fel, Śṛṅgi szerint a királynak sem volt joga belépni Śamīka Ṛṣi házába. A fiú véleménye szerint a király volt a bűnös, nem pedig az apja, s így csendes apjának adott igazat.