HU/SB 3.20.20
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
20. VERS
- kṣut-tṛḍbhyām upasṛṣṭās te
- taṁ jagdhum abhidudruvuḥ
- mā rakṣatainaṁ jakṣadhvam
- ity ūcuḥ kṣut-tṛḍ-arditāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṣut-tṛḍbhyām—éhségtől és szomjúságtól; upasṛṣṭāḥ—legyőzve; te—a démonok (a yakṣák és a rākṣasák); tam—az Úr Brahmā; jagdhum—enni; abhidudruvuḥ—futottak felé; mā—ne; rakṣata—kíméld; enam—őt; jakṣadhvam—edd; iti—így; ūcuḥ—mondták; kṣut-tṛṭ-arditāḥ—éhségtől és szomjúságtól kínozva.
FORDÍTÁS
Ahogy eluralkodott rajtuk az éhség és a szomjúság, minden oldalról Brahmā felé szaladtak, hogy felfalják, s így kiáltoztak: „Ne kíméld! Fald fel!”
MAGYARÁZAT
A yakṣák és a rākṣasák képviselői még mindig léteznek a világ néhány országában. Köztudott, hogy e civilizálatlan emberek abban lelik örömüket, hogy megölik saját nagyapáikat, és a holttesteket megsütve „szeretetlakomát” tartanak.