HU/BG 5.10
10. VERS
- ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति यः ।
- लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा ॥१०॥
- brahmaṇy ādhāya karmāṇi
- saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
- lipyate na sa pāpena
- padma-patram ivāmbhasā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által.
FORDÍTÁS
Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.
MAGYARÁZAT
A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma (Bhagavad-gītā 14.13) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban (BG 3.30) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.