HU/BG 14.3

Revision as of 19:30, 5 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

मम योनिर्महद् ब्रह्म तस्मिन्गर्भं दधाम्यहम् ।
सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत ॥३॥
mama yonir mahad brahma
tasmin garbhaṁ dadhāmy aham
sambhavaḥ sarva-bhūtānāṁ
tato bhavati bhārata

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mama – Enyém; yoniḥ – a születés forrása; mahat – a totális anyagi lét; brahma – legfelsőbb; tasmin – abban; garbham – terhességet; dadhāmi – teremtek; aham – Én; sambhavaḥ – lehetősége; sarva-bhūtānām – minden élőlénynek; tataḥ – ezek után; bhavati – lesz; bhārata – ó, Bharata fia.

FORDÍTÁS

Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.

MAGYARÁZAT

Ez a vers a világot írja le: mindazt, ami történik benne, a kṣetra és a kṣetra-jña, a test és a lélek kombinációja idézi elő. Az anyagi természet és az élőlény egyesülését csakis maga a Legfelsőbb Isten teheti lehetővé. A mahat-tattva a teljes kozmikus megnyilvánulás totális oka. Az anyagi ok totális állományát, ami tartalmazza a természet három kötőerejét, néha brahmannak is nevezik. A Legfelsőbb Személy megtermékenyíti ezt a teljes állományt, s így jön létre a számtalan univerzum. A védikus irodalom (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) tehát brahmannak nevezi a totális anyagállományt, a mahat-tattvát: tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate. Ezt a brahmant termékenyíti meg a Legfelsőbb Személy, az élőlények magjait juttatva bele. A huszonnégy elem (föld, víz, tűz, levegő stb.) az anyagi energiához tartozik, s ezek alkotják a mahad brahmát, vagyis a hatalmas brahmant, az anyagi természetet. A hetedik fejezet már elmagyarázta, hogy ezen a természeten kívül létezik egy másik, felsőbbrendű természet is: az élőlény. A felsőbbrendű természet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének akaratából vegyül az anyagi természetbe, s ezután ez az anyagi természet szüli meg az élőlényeket.

A skorpió a rizsszemek közé rakja tojásait, s ezért néha azt mondják, a skorpió a rizsből születik. A rizs azonban nem oka a skorpió születésének; a tojások valójában az anyától származnak. Ehhez hasonlóan az élőlényeket sem az anyagi természet szüli. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja a magot, s az egyes élőlények csak látszólag az anyagi természet szülöttei. Korábbi tettei alapján minden élőlény másféle testtel rendelkezik, melyet ez az anyagi természet hoz létre, hogy múltbeli tettei alapján örömben illetve szenvedésben legyen része. Az Úr az oka tehát az élőlények minden megnyilvánulásának ebben az anyagi világban.