HU/BG 14.8

Revision as of 19:31, 5 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

तमस्त्वज्ञानजं विद्धि मोहनं सर्वदेहिनाम् ।
प्रमादालस्यनिद्राभिस्तन्निबध्नाति भारत ॥८॥
tamas tv ajñāna-jaṁ viddhi
mohanaṁ sarva-dehinām
pramādālasya-nidrābhis
tan nibadhnāti bhārata

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; tu – de; ajñāna-jam – a tudatlanság terméke; viddhi – tudd meg; mohanam – az illúziója; sarva-dehinām – minden megtestesült élőlénynek; pramāda – őrülettel; ālasya – tunyasággal; nidrābhiḥ – és alvással; tat – az; nibadhnāti – megköt; bhārata – ó, Bharata fia.

FORDÍTÁS

Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.

MAGYARÁZAT

Ebben a versben igen fontos a „tu” szócska, ami azt jelenti, hogy a tudatlanság kötőereje a testet öltött lélek sajátos jellemzője. Ez a kötőerő éppen ellenkezője a jóságnak. A jóság kötőerejében az ember tudásra tesz szert, s megérti a dolgokat, míg a tudatlanság kötőereje ennek épp az ellentéte. Bűvöletében mindenki őrültté válik, s egy őrült nem ismeri a valóságot; így aztán fejlődés helyett csak mélyre süllyed. A védikus irodalom a következő meghatározást adja a tudatlanság kötőerejéről: vastu-yāthātmya-jñānāvarakaṁ viparyaya-jñāna-janakaṁ tamaḥ, azaz a tudatlanság varázsa alatt az ember semmit sem lát úgy, ahogyan az a valóságban van. Mindenki láthatja például, hogy a nagyapja meghalt, s tudhatja, hogy ő is meg fog halni – az ember halandó, s az általa nemzett gyermekekre szintén ez a sors vár. A halál tehát biztos. Ám ennek ellenére az emberek nem törődnek az örökkévaló lélekkel, hanem éjt nappallá téve dolgoznak, s őrült módjára egyre csak pénzt gyűjtenek. Ez őrültség, s őrültségükben semmi hajlandóság nincs bennük a lelki tudomány elsajátítására. Az ilyen emberek nagyon lusták. Amikor olyan társaságba hívják őket, ahol alkalmuk nyílhat a lelki tudás megismerésére, nem élnek a lehetőséggel. Még csak nem is tevékenyek, mint a szenvedély kötőerejében lévők, így egy másik tulajdonság is jellemzi a tudatlanság rabjait: a szükségesnél többet alszanak. Hat órai alvás mindenkinek elegendő, ám ők legalább 10–12 órát alszanak naponta. Az ilyen ember mindig kedvetlen, s az alkohol, a kábítószer és az álom rabja. Ezek jellemzik a tudatlanság kötőerejének hatása alatt álló embert.