HU/SB 3.6.28
28. VERS
- ātyantikena sattvena
- divaṁ devāḥ prapedire
- dharāṁ rajaḥ-svabhāvena
- paṇayo ye ca tān anu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ātyantikena–rendkívüli; sattvena–a jóság kötőereje által; divam–a felsőbb bolygókon; devāḥ–a félistenek; prapedire–elhelyezkedtek; dharām–a Földön; rajaḥ–a szenvedély kötőereje; svabhāvena–a természet által; paṇayaḥ–az emberi lény; ye–mindazok; ca–szintén; tān–övék; anu–alárendelt.
FORDÍTÁS
A jóság kötőerejének legkiválóbb tulajdonságaival rendelkező félistenek a mennyei bolygókon, míg az emberi lények a szenvedély kötőerejébe tartozó természetüknek köszönhetően a Földön élnek, alárendeltjeik társaságában.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā (BG 14.14–15) elmondja, hogy akikben a jóság minősége nagy mértékben kialakult, a felsőbb, mennyei bolygórendszerbe kerülnek, akiken pedig a szenvedély kötőereje uralkodik, a középső bolygórendszerekben élnek – a Földön és más hasonló bolygókon. Azok viszont, akik a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, az alsó bolygórendszerekbe vagy az állatvilág birodalmába süllyednek. A félistenekben a jóság minősége a legfejlettebb, ezért a mennyei bolygókon laknak. Az emberi lények után az állatok következnek, noha néhány fajuk az emberi társadalommal együtt él: a tehenek, a lovak, a kutyák és a hasonló állatok az ember védelmét élvezik.
Az ātyantikena szó nagyon fontos ebben a versben. Az anyagi természet jóság minőségének kifejlesztésével az ember a mennyei bolygókra kerülhet, de ha a szenvedély és a tudatlanság kötőerőit fejleszti ki nagymértékben, akkor állatokat mészárol le, melyeket az emberiségnek védelmeznie kellene. A szükségtelen állatölésbe merülő emberek rendkívüli mértékben kifejlesztették a szenvedély és a tudatlanság minőségét, s reményük sincs arra, hogy a jóság minőségében fejlődjenek: arra ítéltettek, hogy az alacsonyabb rendű létformákba süllyedjenek. A bolygórendszereket az ott lakó élőlények osztálya szerint tekintjük alsóbb- vagy felsőbbrendűnek.