HU/SB 3.6.29
29. VERS
- tārtīyena svabhāvena
- bhagavan-nābhim āśritāḥ
- ubhayor antaraṁ vyoma
- ye rudra-pārṣadāṁ gaṇāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tārtīyena–az anyagi természet harmadik kötőereje, a tudatlanság rendkívüli fejlődése által; svabhāvena–az ilyen természet által; bhagavat-nābhim–az Istenség Személyisége gigantikus formájának köldöke; āśritāḥ–akik ilyen helyzetben vannak; ubhayoḥ–a kettő között; antaram–középen; vyoma–az ég; ye–mindazoknak, akik; rudra-pārṣadām–Rudra társai; gaṇāḥ–népesség.
FORDÍTÁS
Azok az élőlények, akik Rudra társai, az anyagi természet harmadik minőségében, vagyis a tudatlanságban fejlődnek. Helyük a földi bolygók és a mennyei bolygók közötti éterben van.
MAGYARÁZAT
Az űr középső részét Bhuvarlokának nevezik, amint azt Śrīla Viśvanātha Cakravartī és Śrīla Jīva Gosvāmī egyaránt megerősítik. A Bhagavad-gītā elmondja, hogy e középső régióban azok élnek, akik a szenvedély minőségét fejlesztik ki. A jóság kötőerejében elhelyezkedők a félistenek régióiba kerülnek, a szenvedély kötőerejében elhelyezkedők az emberi társadalomba, akik pedig a tudatlanság kötőerejében vannak, az állatok vagy szellemek társadalmába. Ebben a végkövetkeztetésben nincsen ellentmondás. Számos élőlény népesíti be az egész univerzumban a különféle bolygókat, az anyagi természet kötőerői szerinti tulajdonságaiknak megfelelő helyzetet elfoglalva.