HU/SB 6.4.6
6. VERS
- tābhyāṁ nirdahyamānāṁs tān
- upalabhya kurūdvaha
- rājovāca mahān somo
- manyuṁ praśamayann iva
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tābhyām—a szél és a tűz által; nirdahyamānān—felégetve; tān—őket (a fákat); upalabhya—látva; kurūdvaha—ó, Parīkṣit Mahārāja; rājā—az erdő királya; uvāca—mondta; mahān—a nagy; somaḥ—a hold uralkodó istensége, Somadeva; manyum—a dühöt; praśamayan—lecsillapítva; iva—mint.
FORDÍTÁS
Kedves Parīkṣit király! Amikor Soma, a fák királya és a hold uralkodó istensége látta, hogy a tűz és a szél hamuvá égeti az összes fát, nagy részvétet érzett, hiszen ő minden növény és minden fa fenntartója. Hogy csillapítsa a Pracetāk dühét, így szólt:
MAGYARÁZAT
Ebből a versből megtudhatjuk, hogy a hold uralkodó istensége gondoskodik az egész univerzum fáiról és egyéb növényeiről, melyek mind a holdfénynek köszönhetően zöldellnek olyan szépen. Hogyan fogadhatnánk el hát azoknak az állítólagos tudósoknak a szavait, akik hold-expedícióik után közölték, hogy a holdon nincsenek fák és virágok? Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja: somo vṛkṣādhiṣṭhātā sa eva vṛkṣāṇāṁ rājā, Soma, a hold uralkodó istensége a királya minden növénynek. Hogyan hihetnénk el, hogy annak, aki a növényzetet fenntartja, a saját bolygóján nincsen semmiféle vegetáció?