HU/SB 6.4.17
17. VERS
- tebhyas tasyāṁ samabhavad
- dakṣaḥ prācetasaḥ kila
- yasya prajā-visargeṇa
- lokā āpūritās trayaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tebhyaḥ—a Pracetāk mindegyikétől; tasyām—benne; samabhavat—megfogant; dakṣaḥ—Dakṣa, aki jól ért a gyermeknemzéshez; prācetasaḥ—a Pracetāk fia; kila—valóban; yasya—akinek; prajā-visargeṇa—élőlények teremtésével; lokāḥ—a világokat; āpūritāḥ—megtöltötte; trayaḥ—három.
FORDÍTÁS
A leány méhében a Pracetāk egy Dakṣa nevű fiút nemzettek, aki benépesítette a három világot élőlényekkel.
MAGYARÁZAT
Dakṣa először Svāyambhuva Manu uralkodása idején született meg, de mivel megsértette az Úr Śivát, büntetésből egy kecskefejet kapott a sajátja helyett. E sértés elkövetése miatt el kellett hagynia a testét, s aztán a hatodik, Cākṣuṣa manvantarában született meg Marīṣā méhéből mint Dakṣa. Ezzel kapcsolatban Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következő verset idézi:
- cākṣuṣe tv antare prāpte
- prāk-sarge kāla-vidrute
- yaḥ sasarja prajā iṣṭāḥ
- sa dakṣo daiva-coditaḥ
„Korábbi teste megsemmisült ugyan, de ő, ugyanaz a Dakṣa, a Legfelsőbb akaratából a Cākṣuṣa manvantarában létrehozta valamennyi kívánt élőlényt.” ([[HU/SB 4.30.49|SB 4.30.49) Dakṣa tehát visszanyerte korábbi erejét, és újra millió és millió gyermeket nemzett, hogy benépesítse a három világot.